Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról
64$ 114. szám. az ipartestület bármely szervének olyan határozatát vagy intézkedését, amely a hatályban levő törvényi vagy rendeleti rendelkezésekkel ellenkezik, nemcsak fellebbezés esetében, hanem hivatalból megsemmisíthesse és az ipartestület illető szervét újabb határozatnak záros határidőn belül leendő hozatalára utasíthassa. Erre a rendelkezésre az az észrevétel merült fel, hogy a hivatalból is gyakorolható megsemmisítési jog túlzás. Ez az észrevétel azonban nem helytálló, mert a szakasz ezt a jogot kifejezetten csak olyan határozatok és intézkedések tekintetében állapítja meg, amelyek hatályban lévő törvényi vagy rendeleti rendelkezésekkel ellenkeznek, az ilyen határozatokat és intézkedéseket illetően pedig a közrend érdekében múlhatatlanul biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy azokat a felügyelő hatóság ne csak fellebbezés esetén, hanem akkor is megsemmisíthesse, ha azokról hivatalból nyer tudomást. A felügyelő hatóságnak ez a joga egyébként azért sem lehet aggályos, mert határozata ellen fellebbezésnek van helye a kereskedelemügyi miniszterhez. Felmerül ezzel kapcsolatosan az a kérdés, mi történjék akkor, ha az ipartestület a meghagyásnak a kitűzött határidő alatt eleget nem tesz, akár azért, mert például a kívánt intézkedésre nem tud többséget kapni, akár más okokból. Ilyen esetekben a felügyelő hatóságnak, illetőleg a kereskedelemügyi miniszternek a 32. §. alapján kell a célravezető rendelkezéseket megtennie. A szakasz harmadik és negyedik bekezdése a felügyeleti hatáskörből kifolyóan hozott határozatok és tett intézkedések ellen igénybevehető fellebbezési jogot s a fellebbezés halasztó hatályát szabályozza. Az általánosan elfogadott jogelvnek megfelelően szabályként állapítja meg a szakasz, hogy a fellebbezésnek, amennyiben a felügyelő hatóság súlyos hátrány elkerülése érdekében határozatának vagy intézkedésének azonnali végrehajtását el nem rendeli, halasztó hatálya van. A 35. §-hoz. A szakasz azokra az esetekre nézve szabályozza a célszerűség követelményeinek érvényesítésével a jogorvoslat kérdését, amelyekben valamely ipartestület működésének területe két vagy több iparhatóság hatásköre alá tartozó községek területére terjed ki. A 36. §-hoz. A kényszertársulás elvéből folyik, hogy az ipartestület közgyűlése az ipartestület feloszlását nem mondhatja ki. Viszont kézenfekvő, hogy az olyan ipartestületet, amely önmagáról megállapítja, hogy a reá bízott feladatokat ellátni nem tudja, nem lehet arra kényszeríteni, hogy ennek ellenére tovább működjék, hanem lehetővé kell tenni, hogy feloszlatását kérhesse s a kérelemnek, amennyiben megokoltnak bizonyul, helyt kell adni. De ezenfelül módot kell nyújtani arra is, hogy azokban az esetekben, amelyekben hivatalból nyer megállapítást, hogy valamely ipartestület kötelességeinek megfelelni nem tud, a kereskedelemügyi miniszter az ilyen ipartestületet kérelme nélkül is feloszlathassa. Az ipartestület feloszlatásával kapcsolatosan tagjait természetesen más ipartestületbe, esetleg több ipartestületbe kell beutalni. Az ilyen beutalás előtt a törvényjavaslat az érdekelt ipartestületeknek és az illető kereskedelmi és iparkamarának, valamint az ipartestületek országos központjának meghallgatását írja elő, de a beutalást nem teszi az érdekelt ipartestületek hozzájárulásától függővé, mert ebben az esetben a hozzájárulás megtagadása esetében a beutalás lehetetlenné válnék. A beutalás tehát az érdekelt ipartestületek ellenzése esetében is helyt nyerhet. A feloszlatott ipartestületnek fel kell számolnia s kötelezettségeit teljesítenie kell. Az ezután fennmaradó vagyon hovafordítása iránti rendelkezést a szakasz a kereskedelemügyi miniszter hatáskörébe utalja.