Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról
114. szám. 643 II. Fejezet. Az ipartestületek országos központja. A 37. §-hoz. Annak a kérdésnek vizsgálatánál, hogy a kézműves iparosságunk részére kényszerítő jogszabály' alapján megteremteni kívánt országos szervet hogyan építsük fel, nyilvánvaló, hogy ez az országos szerv csak az ipartestületekre alapítható. Az ipartestületeknek kell azt a szilárd alapot nyujtaniok, amelyen az országos szerv létesülhet. A létesítendő szerv elnevezésének kérdésében sikerült a régebben fennállott nézeteltéréseket megszüntetni. Az országos szerv feladatkörét illetően mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az országos szervnek életrehívásával nem szabad megbolygatni hatóságainknak, hivatalainknak, közintézeteinknek hatáskörét, illetőleg feladatkörét. De nem szabad megbolygatni maguknak az ipartestületeknek feladatkörét sem és lehetőleg kímélni kell a szakmai érdekek szolgálatára létesített országos szabad szervezetek (érdekképviseleti testületek) tevékenységi körét is. Ez a követelmény egészen nyilvánvaló. A legnagyobb zavarokra vezetne, ha a létesítendő országos szerv oly teendőket akarna végezni, amelyeket hatóságainknak kell végezniök s amelyeknek végzését közigazgatási jogrendszerünk teljes megbolygatása nélkül 'lehetetlen lenne egy érdekképviseleti testületre bízni. Az ipartestületek megalakítása például, amely a kényszertársulás elvei szerint történik, az ipartestületek működési területének megállapítása, megváltoztatása stb. szigorúan vett hatósági feladat, amelynek előkészítését teljes felelősség mellett a hatóságoknak kell végezniök. De az országos szervet azzal a jogkörrel sem lehet felruházni, hogy az ipartestületek működését ellenőrizzék, az ipartestületeket utasításokkal láthassák el, mert ez a felügyeleti hatóságok teendője. Teljesen elhibázott volna a létesítendő országos szerv feladatkörébe utalni például statisztikai felvételek foganatosítását, amikor erre a munkára hatalmasan kiépített intézetünk van, a m. kir. központi statisztikai hivatal, amelynek felkészültségével, szakszerűségével a' felállítandó országos szerv természetesen egyáltalán nem versenyezhetne, Célttévesztett lenne a munkaközvetítésnek vagy valamely ágának az országos szerv feladatkörébe utalása, miután a munkaközvetítést a hatósági munkaközvetítő intézeteink meglévő és még fejlesztendő hálózata látja el. Téves lenne az ipari egészségvédelem és munkafelügyelet terén szerepet biztosítani az országos szervnek, mivel ezt a feladatot iparfelügyelői karunk látja el. De arról sem lehet szó, hogy olyan feladatokat, amelyeket helyileg kell ellátni s amelyek az ipartestületek feladatkörébe vannak utalva, az ipartestületek helyett az országos szerv lásson el. Ellenkezőleg mindama feladatok tekintetében, amelyek az ipartestületek munkakörébe vannak utalva, csak az lehet az országos szervnek a szerepe s ez egymaga is igen széles munkateret jelent, hogy az ipartestületeket feladataik ellátásában támogassa. Például a törvényjavaslat 7. §-a az ipartestületek feladatává teszi egyebek között az ipartestületi tagok és alkalmazottaik szakmabeli és általános továbbképzésének az előmozdítását. Ebbe a feladatkörbe vág kétségkívül minden intézkedés, amely a tanoncok szakképzésének s a segédek továbbképzésének előmozdítását célozza. Az is nyilvánvaló, hogy mindezek az intézkedések legcélszerűbben az ipartestületeken belül oldhatók meg. Igen ferde helyzet állna tehát elő akkor, ha ezeket az intézkedéseket az ipartestületektől függetlenül, illetőleg azok helyett az országos szerv kívánná ellátni. A felhozott tárgyi szempontokon felül nem lehet azonban figyelmen kívül 81»
