Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról
114. szám. 629 vételével kell foganatosítani. E részben célszerűnek látszott további rendelkezések megállapítását mellőzni s bizonyos szabadságot engedni abban a tekintetben, minő módon érje el az ipartestület azt a célt, hogy minden tagja végeredményben az általa űzött iparnak hozamához mért tagdíjat, fizessen. Az ipartestületek nagy részénél, amelyeknél az ipartestületi elöljáróság a tagok helyzetét jól ismeri, ennek a célnak az elérése előreláthatóan nem lesz nehéz. Egyébként is módjukban lesz az ipartestületi elöljáróságoknak e részben kellőképpen tájékozódni. Az iparüzletek után megállapított általános kereseti adó alapjai tekintetében a községi ele Íj ár óságoktól (városi adóhivataloktól), amelyek az általános kereseti adó alapjait feltüntető kivetési lajstromokat kezelik, szerezhetik be a szükséges adatokat. Ezeknek az adatoknak szolgáltatását a 10. §-nak negyedik bekezdése a községi elöljáróságok (városi adóhivatalok) kötelességévé teszi. A tagsági díjak igazságos megállapításának előnyös hatása lesz az ipartestületek beléletére is, nemcsak azért, mert megnyugvást fog kelteni, hanem azért, is, mert meg fogja szüntetni azt az állandóan észlelhető törekvést is, hogy az ipartestületek a tagdíjaik csekélysége folytán előálló hiányt bizonyos teendők elvégzésével kapcsolatosan szedett magas díjakkal pótolják, amelyek éppen olyanokat sújtanak, akiket, leginkább kellene kímélni. Ezekkel a követelményekkel kapcsolatosan felvetődik a kérdés, mi történik akkor, ha az ipartestület közgyűlése az említett követelményt figyelmen kívül hagyja, ha például a tagsági díj kulcsát túl alacsonyan állapítja meg. A tagsági díj kulcsának megállapítására vonatkozó közgyűlési határozatot a 30. §. szerint az az ellen beadott fellebbezésekkel együtt az ipartestület felügyeleti hatósága elé kell terjeszteni. Ennek a hatóságnak, végső fokon a kereskedelemügyi miniszternek lesz feladata a meg nem felelő közgyűlési határozat hatályon kívül helyezésével új határozat hozatalára utasítani az ipartestület közgyűlését. Amennyiben a közgyűlés újabb határozata sem volna elfogadható, nem maradna más hátra, minthogy a felügyeleti hatóság, végső fokon a kereskedelemügyi miniszter állapítsa meg a tagsági díj kulcsát. A szakasz első bekezdése szerint az ipartestület kötelékébe való felvételért a tagok felvételi díjat kötelesek fizetni. Ennek a felvételi díjnak a nagyságát az ipartestületek eddig szabadon, nem egy esetben indokolatlanul magas összegben állapították meg. Ez semmivel sem indokolható. A felvételi díj magas összegben megállapításának nem lehet helye az ipartestületi bevételek emelése érdekében, mert ezeket a bevételeket nem lehet egyeseknek túlzott megterhelése árán emelni. Nem lehet helye azért sem, mert az új iparosnak az ipartestület kötelékébe való felvétele el nem kerülhető aktus, amelyet nem szabad túlmagas díjak szedésével megnehezíteni. Végül nem lehet helye, mert igazságtalan lenne a kezdő iparos amúgy is nehéz megindulását még aránytalanul magas ipartestületi belépési díj szedésével is megnehezíteni, esetleg hátrányára késleltetni. Ezért a felvételi díj nagyságát az alkotandó törvényben kell megállapítani. A törvényjavaslat a felvételi díjat a legmagasabb tagsági díj félévi összegével egyenlő összegben állapítja meg. Az Ötödik bekezdés a tagsági díjak kivetése ellen irányuló felszólamlások eldöntését az ipartestület felügyeleti hatóságának hatáskörébe utalja s a bírói utat kizárja, mert az ilyen ügyeknek a bíróságok elé utalása nem volna megokolt. Azokban az esetekben, amelyekben olyan iparosnál, aki több ipartestületnek tagja, az adóalap meghatározása válik vitássá és ebben a tekintetben az érdekelt ipartestületek felügyeleti hatóságai között nézeteltérés áll fenn, a vitás kérdést a kereskedelemügyi miniszter fogja eldönteni. A 10. §. utolsó bekezdése szerint a felvételi és tagsági díjak biztosítására,
