Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

630 114. szám. behajtására és elévülésére a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések irányadók. Ebből a rendelkezésből következik, hogy a kereskedelemügyi miniszter utasíthatja az ipartestületeket, hogy a tagdíjhátralékok kimutatása és behajtása céljából a közadók kezeléséről szóló 1927. évi 600/P. M. számú hivatalos összeállítás 44. §-ának 3. bekezdéséhez fűzött utasítás 8. bekezdésének megfelelően járjanak el. A 11. §-hoz. A szakasz az ipartestületben minden tagnak biztosít tanácskozási és szavazási jogot, a szenvedő választói jogot ellenben ahhoz a feltételhez köti, hogy az ipartestületi tag az ipartestület működésének területén legalább három év óta űzzön képesítéshez kötött ipart. Ennek á feltételnek megállapítása azért indokolt, mert ahhoz, hogy az ipartestületi tag valamely tisztséget eredményesen tölthessen be, szükséges, hogy a helyi viszonyokat megismerje és huzamosabb időn át tapasztalatokat szerezzen. A szakasz második bekezdése négy pontba foglalva felsorolja azokat az okokat, amelyeknek fennforgása esetén az ipartestületi tag tanácskozási és szavazási jogát nem gyakorolhatja és az ipartestületben semminő tisztet be nem tölthet és semminő megbízatással fel nem ruházható. A harmadik bekezdés a tagsági jogok gyakorlásának módját szabályozza. A tagsági jogokat az iparosok személyesen gyakorolják. Jogi személyeknél, a részvénytársaságokat és szövetkezeteket is ideértve, a tagsági jogok gyakorlását célszerű erre a célra meghatalmazott képviselőjükre bízni. A közkereseti és betéti társaságok, amelyek az 1922 : XII. törvénycikk 4. §-a értelmében képesítéshez kötött ipart csak abban az esetben űzhetnek, ha az illető ipar önálló gyakorlása tekintetében a törvényben megállapított feltételeket s ezek között a szakképzettséget a társaságnak az üzlet vezetésére jogosított valamelyik tagja saját személyében igazolja, ennek a rendelkezésnek megfelelően az üzlet vezetésére jogosított tagjuk által gyakorolják tagsági jogaikat. Az iparnak kiskorúak javára gyakorlása esetén önként értetődő követelmény, hogy az ipartestületi tagsági jogokat az gyakorolja, aki az ipart a kiskorúak javára űzi. A 12. §-hoz. A szakasz az ipartestületek önkormányzati szerveit sorolja fel. Több oldalról arra utaltak, hogy az ipartestületek jelentékeny részénél a szakaszban felsorolt szerveken felül még egy külön szerv működik, az úgynevezett elnöki tanács, amely rendszerint az elöljáróság elé kerülő ügyeket készíti elő. Felmerült ennélfogva az a javaslat, hogy az ipartestületek önkormányzati szervei közé az elnöki tanács is felvétessék. Ennek a javaslátnak a figyelembevétele azonban nem indokolt. Semminő szükség sincs arra, hogy az önkormányzati szervek közé az elnöki tanács is felvétessék, amelynek intézkedő, határozó jogköre amúgy sem lehetne s amelyeknek működése a gyakorlatban ezidőszerint is csak az elöljáróság elé kerülő ügyek előkészítésére szorítkozik. Ilyen előkészítő munkára pedig minden ipartestület tetszése szerint állíthat össze olyan tanácsot vagy bizottságot, aminőt a legmegfelelőbbnek lát, anélkül, hogy e végből külön felhatalmazásra lenne szüksége. A 13. §-hoz. A szakasz első bekezdése kifejezésre juttatja azt az elvet, hogy az ipartestület közgyűlése a szavazásra jogosult Összes tagokból áll. Nagy taglétszámú ipartestületeknél a tanácskozások sikeressége érdekében, de egyéb okokból is kívánatos lehet a tagok jogainak oly értelmű korlátozása, hogy a közgyűlésen csak kiküldöttek által vehetnek részt. A törvényjavaslat erre azoknál az ipartestületeknél, amelyeknél a tagok száma az ezret meghaladja, módot nyújt, az ipartestületekre bízva, élni akarnak-e ezzel a lehetőséggelvagy sem. Igenlő esetben az alapszabályokba kell megfelelő rendelkezést felvenniök. Az ipartestület kebelében foganatosítandó választásokra azonban ez a korlátozás