Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

114. szám. 601 kedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. Egyébként a bizottság szervezetét, munkakörét és eljárását az ipartestületi elöljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az ipartestületi békéltetőbizottság. 27. §. Minden ipartestület kebelében az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munkaviszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdéseknek az érvényben levő rendelkezések keretein belül elintézésére (7. §. 6. pont) békéltetőbizottságot kell szervezni. A békéltetőbizottság iparos tagjai az ipartestületi elöljáróság tagjai. A békéltetőbizottság segédtagjait az ipartestülethez tartozó iparosok összes segédei az ipar hatósági biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott választóülésen választják. Választ hat ój aki huszonnegyedik életévét betöltötte és magyar állampolgár. A választás rendjét a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. A békéltetőbizottságban a bizottság iparos tagjainak és segédtagjainak egyenlő számban kell jelen lenniök. A békéltetőbizottság szervezetét és eljárását egyébként külön ügyrend határozza meg. Az ügyrendet a kereskedelemügyi miniszter által kiadott minta figyelembevételével, a békéltetőbizottság iparos- és segédtagjai az iparhatósági biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott ülésben állapítják meg. Az ügyrendet abban az esetben, ha az az ügyrendmintától eltér,, jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszternek kell bemutatni. Az ipartestületi irodai személyzet. 28. §. Az ipartestület az irodai teendők ellátására anyagi erejének és az elvégzendő munka terjedelmének figyelembevételével megfelelő személyzetet alkalmaz. Az ipartestületek az irodai teendőket mellékfoglalkozásban alkalmazott személyzettel is végeztethetik. Az ipartestület vezető tisztviselőjét Képv. iromány. 1931—1936, I. kötet. az «ipartestületi jegyző» cím illeti meg, állásának megjelöléseképpen más címet nem viselhet. A többi tisztviselő részére munkakörének megfelelő címet (ipartestületi aljegyző, nyilvántartó, irodatiszt, gépíró stb.) kell megállapítani. Ipartestületi jegyzőül, amennyiben ezt az állást önálló megélhetést nyújtó állásként szervezték vagy szervezik meg, csak olyan egyén alkalmazható, akinek a megkívánt előképzettsége megvan, ipartestületi, ügyvédi vagy közjegyzői irodában, kereskedelmi és iparkamaránál, valamely hivatalnál, bíróságnál, vagy közintézetnél legalább két évet töltött megfelelő munkával és az ipartestületi jegyzői vizsgálatot sikerrel letette. A megkívánt előképzettség azoknál az ipartestületeknél, amelyeknek taglétszáma az ezret meghaladja, főiskolai oklevél, azoknál, amelyeknek taglétszáma az ötszázat meghaladja, középiskolai érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenlő értékű bizonyítvány, azoknál, amelyeknek taglétszáma ötszáz vagy ennél kevesebb, a középiskola négy osztályának sikeres elvégzése. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a jelen törvény kihirdetésekor ipartestületi jegyzői tisztet töltenek be, vagy valamely ipartestületnél legalább egy év óta főfoglalkozásként irodai munkák végzésére vannak alkalmazva. Az ipartestületi jegyzői vizsgáló bizottság szervezetét, a vizsgálat tárgyát, színhelyét és menetét a kereskedelemügyi miniszter, a kereskedelmi és iparkamaráknak es az ipartestületek országos központjának meghallgatása után rendelettel állapítja meg. 29. §. Az ipartestület főfoglalkozásban alkalmazott tisztviselőit egy évi próbaszolgálat után az előijárósági tagok kétharmadának hozzájárulása esetén öt évre kell szerződtetni. Ennek az öt évnek elteltével az elő járósági tagok többségének hozzájárulása esetén a tisztviselőt véglegesíteni kell. 7fi