Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-114. Törvényjavaslat az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról

602 114, szám. Az ipartestületi alkalmazottaknak szolgálati viszonya tekintetében egyébként a közgyűlés által alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat, ennek hiányában az illető tisztviselőkkel kötött szerződéses megállapodások irányadók. A szolgálati viszony tekintetében, amennyiben a jelen törvény, a szolgálati és fegyelmi szabályzat az alkalmazottra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, az iparban alkalmazott magántisztviselőkre érvényes jogszabályok irányadók. A szolgálati és fegyelmi szabályzat megalkotásának megkönnyítése érdekében a kereskedelemügyi miniszter az ipartestületek országos központjának meghallgatása után szabályzatmintát készíttethet és tehet közzé. A szolgálati és fegyelmi szabályzatot az ipartestület felügyeleti hatósága hagyja jóvá. Az ipartestületi alapszabályok tartalma. 30. §. Az ipartestületnek szervezetét és a tagoknak az ipartestülethez való viszonyát, nemkülönben a tagsági díjak kivetésének módját a törvény korlátain belül az alapszabályok állapítják meg. Az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani: 1. az ipartestület nevét, székhelyét, működésének területét; Budapesten azt az iparágat, illetőleg azokat az iparágakat, amelynek vagy amelyeknek gyakorlói az ipartestület kötelékébe tartoznak ; 2. az ipartestület feladatait; 3. a tagok jogaira és kötelességeire, fegyelmére és a fegyelmet sértő megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket; 4. önkéntes tagok belépésének feltételeit ; 5. a költségvetés és zárszámadás szerkesztésére, előzetes közzétételére, tárgyalására, továbbá az ipartestület bevételeinek és vagyonának kezelésére és elhelyezésére vonatkozó szabályokat ; 6. a közgyűlés összehívására, a tanácskozás rendjére, a határozatképességre, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyv vezetésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat; 7. azoknak az ügyeknek megjelölését, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe utalnak (17. §. 8. pontja); 8. az elöljáróság, a számvizsgáló és egyéb bizottságok összeállítására, tagjaik, valamint az elnök, alelnökök és az elöljárósági megbízottak megválasztására, feladataikra, munkakörükre, működésük tartamára, fegyelmi és magánjogi felelősségükre vonatkozó szabályokat ; 9. a képviseleti jognak esetleges megszorításait (20. §.); 10. a szakosztályok megalakulásának feltételeit, azok feladatait és az ipartestülethez való viszonyát; 11. az alapszabályok módosítására vonatkozó szabályokat; 12. a tagsági díjak kivetésének módját. Az előbbi bekezdés 3. pontjában említett fegyelmi büntetésképen pénzbírság, a kapott megbízás visszavonása, a tanácskozási, szavazási és szenvedő választói jog gyakorlásának felfüggesztése állapítható meg. A pénzbírság húsz pengőt meg nem haladhat. A pénzbírságokat közigazgatási útón a közadók módjára kell behajtani. A pénzbírságokból befolyt összeget évről-évre felerészben szorgalmas tanoncok jutalmazására, felerészben elszegényedett iparosok segélyezésére kell fordítani. A közgyűlés határozatképességét illetően az alapszabályokba oly rendelkezést nem lehet felvenni, hogy amenynyiben a szabályszerűen egybehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, xvjabb közgyűlés egybehívása mellőzhető és meghatározott várakozási idő után a megjelent tagok a közgyűlés napi-