Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-104. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában

104. szám. 417 nak vagy foglalkozásnak folytatásától egy évtől öt évig terjedhető időtar­tamra eltiltható. Pénzbüntetés tekintetében az 1928. évi X. törvénycikk rendelkezései irány­adók. 2. §. Az 1. §. szerint büntetendő az is, aki az 1. §. alá eső követelést, a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és azt érvényesiti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez. Az uzsora magánjogi következményei. 3. §. Uzsorás szerződés alapján a valósággal nyújtott szolgáltatás vissza­követelésének az alaptalan gazdagodás visszatérítésére fennálló szabályok kor­látai között van helye. Az a fél, aki­nek kárára az uzsorás követelés létre­jött, kívánhatja, hogy a teljesítésre méltányos határidő, részletfizetés, vagy más egyéb kedvező feltétel engedtes­sék ; különös méltánylást érdemlő oly esetben, amikor a visszatérítés kötele­zettsége a sérelmet szenvedett felet anyagi romlásba sodorná, kívánhatja, hogy kivételesen a visszatérítés köte­lezettsége alól egészen vagy részben mentesíttessék. Ugyanez áll az olyan szolgáltatás visszatérítésére is, amely eredetileg nem uzsorás szerződésből származik ugyan, de amelynek tekin­tetében a halasztásadás, módosítás vagy megszüntetés uzsorás szerződés­ben történt. Az a fél, akinek sérelmére az uzsorás szerződés létesült, a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékkülönbö­zetet visszakövetelheti. Ez a fél ezen­felül a tiltott cselekmények esetére szóló jogszabályok szerint a szerződés megkötéséből eredő egyéb kárának megtérítését is követelheti. 4. §. Az előbbi §. rendelkezése abban az esetben is áll, ha az uzsorás szerződésre alapított követelést (3. §. 1. bek.) átruházták. Ha a sérelmet okozó fél a sérelmet szenvedő fél által váltót vagy egyéb oly kötelező okiratot adatott magá­Képv. iromány. 1931—1936. I. kötet. nak vagy másnak, amelynek jóhiszemű birtokosával szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs, a sérelmet szenvedő fél követelheti, hogy a sérelmet okozó fél a váltót vagy az okiratot adja vissza és ha az nincs birtokában, helyezze bírói letétbe a névértéknek megfelelő összeget és annak az esetle­ges kárnak összegét, amely a sérelmet szenvedő felet abból érheti, hogy a váltót vagy a kötelező okiratot oly személy érvényesíti ellene, akivel szemben az alapul fekvő jogviszony­ból merített kifogásnak nincs helye. A m. kir. igazságügy miniszter ren­delettel eljárási szabályokat állapíthat meg avégből, hogy a sérelmet szenvedő fél a sérelmet okozó féllel szemben a kártérítés megfizetésére irányuló igé­nyét gyorsan érvényesíthesse. 5. §. Az uzsorás szerződésre alapí­tott követelés biztosítására szolgáló zálogjog, kezesség vagy más biztosíték érvénytelen. Ez a rendelkezés nem érinti a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályait. A hitelezési ügylet biztositásának tiltott módjáról. 6. §. Vétséget követ el s amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető ren­delkezés, különösen az 1. §. alá nem esik, az 1928 : X. törvénycikk rendel­kezései szerint pénzbüntetéssel bünte­tendő, aki a szolgáltatás előreteljesíté­sével szemben elhalasztott ellenszolgál­tatás teljesítését a maga vagy har­madik személy javára kiskorú, gond­nokság alatt álló vagy oly személytől, akire nézve az esküvel, becsületszóval vagy hasonló megerősítéssel tett ígéret nem teljesítése állásának elvesztését vonhatja maga után, esküvel, becsü­letszóval vagy hasonló megerősítéssel vagy bárkitől oly módon ígérteti meg, amely a kötelezett felet bűnvádi eljá­rásnak teheti ki és a teljesítésnek ily biztosítását a kötelezett ellen bármely úton felhasználja. 53

Next

/
Oldalképek
Tartalom