Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-104. A képviselőház igazságügyi, valamint közgazdasági és közlekedésügyi bizottságának együttes jelentése "az uzsoráról" szóló 63. számú törvényjavaslat tárgyában

418 104. szám. 7. §. A 6. §. szerint büntetendő az is, aki a 6. §. alá eső követelést, a kötelezettség körülményeit ismerve, megszerzi és azt érvényesíti vagy másra átruházza vagy reá biztosítékot szerez. A kizsákmányoló ügyletekről. 8. §. Amennyiben az általános magánjog szabályai szerint nem semmis, megtámadható az oly szerződés, amely nem esik ugyan az 1. §-ban meghatározott uzsorás szerződés fogalma alá, de amellyel valaki másnak megszorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét, tapasztalatlanságát, függő helyzetét vagy a nála elfoglalt bizalmi állását kihasználva, a maga vagy harmadik személy javára, a másik fél tetemes kárával ingyenes • előnyt vagy aránytalan nyereséget szerez. A megtámadás határideje egy év ; e határidőt a szerződés megkötésétől, há pedig az előbbi bekezdésben említett valamely kényszerhelyzet tartós volt, a kényszerhelyzet megszűnésétől kell számítani. 9. §. A 8. §-ban meghatározott határidő nem zárja ki, hogy amennyiben az általános magánjog szabályai szerint helye van, a sérelmet szenvedő fél á megtámadást a kizsákmányoló ügyletből származtatott követeléssel szemben kifogás útján bármikor érvényesítse. A 8. §. értelmében érvénytelen ügylet alapján nyújtott szolgáltatás visszakövetelésének az alaptalan gazdagodás visszatérítésére fennálló szabályok szerint van helye. A sérelmet okozó fél köteles visszatéríteni azt is, amit a szerződés alapján harmadik személy kapott és ä másik félnek okozott kárért teljes kártérítéssel tartozik. A bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedett félnek kérelmére az ítéletben méltányos halasztást adhat és megengedheti azt is, hogy tartozását részletekben törlessze. Az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határidejét is méltányosan meg kell hosszabbítani. Vegyes rendelkezések. 10. §. A jelen törvénynek az uzsorás szerződésekre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók az oly ügyletre, amelyet bejegyzett kereskedő mint hitelt nyerő köt, a kizsákmányoló ügyletre vonatkozó rendelkezései pedig nem alkalmazhatók bejegyzett kereskedőknek kölcsönös kereskedelmi ügyletére. 11. §. Nem esik a jelen törvény alá olyan mértékű kamatnak vagy kamat tekintete alá vonható más vagyoni előnynek kikötése vagy szerzése, amely a kikötés vagy a szerzés időpontjában nem haladta meg a bírói úton érvényesíthető kamatnak legmagasabb mértékét. 12. §. Ha az uzsora vétségét pénzintézet üzletkörében követték el, vagy ha pénzintézettel szemben hozzák fel azt a kifogást, hogy a követelés uzsorás szerződésből ered, határozathozatal előtt a Pénzintézeti Központot véleményadásra kell felhívni. 13. §. Ha a büntető és a polgári eljárás egyidőben van folyamatban: a büntető bíróság a nála folyamatban levő eljárásról a polgári bíróságot értesíti. A polgári bíróság az 1911 : I. t.-c. 234. §-ának első bekezdése ért elmeben határoz afelől, hogy a per tárgyalását felfüggessze-e. Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896 : XXXIII. t.-c. 266., 268., 283. §-ok), ezt a polgári bírósággal közölnie kell s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1912 : LIV. t.-c. 41. §-ában meghatározott halasztó hatálya van. Ugyancsak halasztó hatálya van a végrehajtásra a büntető bíróság jogerős ítéletének is, amellyel az uzsorát megállapította. Ha a büntető bíróság az uzsorát