Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-5. Törvényjavaslat a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról

24 5, szám. pontjából előre való meghatározása és korlátozása nem volna célszerű. Ezért kér a kormány a törvényhozástól a bevételek fokozására vonatkozólag is általános felhatalmazást. III. A törvényjavaslat III. fejezete azt célozza, hogy a kormány által teendő intézkedések ellenőrzésében és megfelelő intézkedések kezdeményezésében az Országgyűlés tevékeny részt vegyen. Ezért az 1924 : IV. t.-c. 5. §-ában foglaltakhoz hasonlóan, az országgyűlés tagjaiból bizottság lenne alakítandó, amely á minisztérium által tervbevett intézkedések helyességét és célszerűségét megvizsgálná és arra vonatkozólag véleményt nyilvánítana. E bizottságot teljes ellenőrzési és kezdeményezési jog illetné, de e mellett sértetlenül megmarad az országgyűlésnek is a minisztériummal szemben fennálló ellenőrző és felelősségre vonó jogköre. IV. A gazdasági és hitelélet rendje megkívánja, hegy ne lehessen alaptalan vagy rosszindulatú hírek terjesztésével zavarokat okozni. Ezért a törvényjavaslat IV. fejezete a vészhírt terjesztők büntetőjogi felelősségre vonását teszi lehetővé és ezzel pótolja büntetőjogunknak e téren mutatkozó fogyatékosságát. Ugyanez a fejezet tartalmazza a törvény életbelépésére és végrehajtására vonatkozó rendelkezéseket. Ezekkel a rendelkezésekkel kapcsolatban arról is gondoskodás történik, hogy a törvényben foglalt kivételes felhatalmazások csak előre meghatározott ideig maradjanak életben. E tekintetben legcélszerűbbnek látszik a folyó költségvetési év végével megállapítani azt az időpontot, amikor ezek a kivételes felhatalmazások megszűnnek. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az Í. és 2. §-hoz. A törvényjavaslat 1. ós 2. §-a egyrészt a kibocsátott rendeletek érvényességének elismerése tárgyában tartalmaz megfelelő rendelkezést, másrészt felhatalmazást ad a kormánynak arra, hogy a kiadott rendeleteket módosíthassa, kiegészíthesse és a szükséges átmeneti szabályokat megállapíthassa. A jövőre szóló felhatalmazásra a kormánynak azért van szüksége, mert a gazdasági helyzet alakulását minden vonatkozásban előre látni nem lehet, különösen akkor, amikor annak kialakulására nemcsak gazdasági, hanem más körülmények is hatást gyakorolhatnak. Arra a rendelkezésre, hogy a kormány szükség esetében a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket is tehessen, azért van szükség, mert a gazdasági és hitelügyi kérdések rendezése magánjogokat érinthet. A 3. §-hoz. Ez a szakasz a büntetőjog körébe vágó rendelkezések körét állapítja meg közelebbről. Minthogy azokkal a vagyoni előnyökkel szemben, amelyeket valaki magának az itt szóbanlévő rendelkezések megszegésével esetleg biztosíthat, a kihágásokra törvény alapján megállapítható büntetéseknek nincs kellő visszatartó erejük és a veszélyeztetett közérdeket a büntetésnek ez a mértéke kellően nem védi meg, ez a szakasz feljogosítja a minisztériumot, hogy a kihágás büntetését két hónapig terjedhető elzárásban és a pénzbüntetésnek a vétségekre megszabott legmagasabb összegében állapíthassa meg. További eltérést enged ez a szakasz az általános elvektől az ily kihágásokra vonatkozólag az elkobzás, valamint az elkobzott tárgyak s értékük hovafordítása tekintetében. Az elkobzásnak mellékbüntetésként megállapítása az itt szóbanforgó kihágásoknál sok esetben kellő súllyal csakúgy fog érvényesülhetni, ha az a büntetőtörvénykönyv (1878: V. t.-c.) 61. §-ától eltérően akkor is alkalmazható, ha a dolgok, amelyek tekintetében a kihágást elkövették, nem a tettes tulajdonai. Minthogy a kihágás büntetésének kiterjesztésével nem állanak majd kellő