Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-5. Törvényjavaslat a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról

5. szám. 23 kormány most az országgyűlés egybehívása után, ezeknek a kormányintézkedéseknek alapjául szolgáló rendeletek törvényhozási jóváhagyását kéri. Minthogy pedig a gazdasági és hitelélet rendjének megóvása érdekében a jövőben is felmerülhet annak a szüksége, hogy a kormány a törvényhozás hatáskörébe tartozó magánjogi és eljárási rendelkezéseket tegyen, a kormány a törvényjavaslat 1. és 2. §-ában erre nézve is felhatalmazást kér. II. A gazdasági és hitelélet rendjének biztosítása mellett azonban szükség van az államháztartás egyensúlyának biztosítására is. Annál a kölcsönhatásnál fogva ugyanis, amelyben a gazdasági élet alakulása és az államháztartás vannak, a gazdasági viszonyoknak az egéslz világon bekövetkezett rosszabbodása hazánkban is éreztette hatását és ez természetesen kedvezőtlenül befolyásolta az államháztartás bevételeinek alakulását is. Az államháztartás költségvetésének súlypontja a közszolgáltatási bevételeken nyugszik, mert elsősorban a közszolgáltatási bevételek alakulása szabja meg az állami költségvetés kereteit. A közszolgáltatási bevételek már az előző költségvetési évben is állandó csökkenést mutattak s a jelenlegi gazdasági viszonyok között azok további csökkenésének lehetőségével vagyunk kénytelenek számolni. Szükséges tehát, hogy a bevételek csökkenését ellensúlyézzuk és elsősorban a kiadások apasztása* ú'ján, szükség esetén pedig a bevételek fokozásával is minden intézkedést megtegyünk az államháztartás egyensúlyának biztosítása érdekében. Erre vonatkozik a törvényjavaslat II. fejezete, amelyben a kormány a kiadási csökkentések egyes irányainak megjelölése mellett, általánosságban kér felhatalmazást arra, hogy az állami kiadásokat az államháztartásban a legmesszebbmenő takarékosságnak minden téren való szigorú érvényesítése mellett csökkenthesse, a bevételeket pedig a szükséghez mérten fokozhassa. A kiadások csökkentésénél elsősorban az 1931/32. évi költségvetésben megállapított kiadások apasztására kell törekedni. E mellett, arra való tekintettel, hogy költségvetésünk legjelentékenyebb tényezője a személyi járandóságok és a nyugellátások terhe, intézményesen biztosítani kell, hogy ez a teher a jövőben fokozatosan csökkenjen. Ezért elsősorban az 1930: XL

VII. t.-c-ben megállapított létszámcsökkentésnek a tervezettnél gyorsabb ütemben való keresztülviteléről kell gondoskodnunk. A személyi járandóságok csökkentése kedvező hatást fog gyakorolni a nyugdíj teher alakulására is. De ezen túlmenőleg nyugdíj szabályaink felülvizsgálatot és módosítást igényelnek. A nyugdíj teher mérséklése céljából tehát megfelelő törvényhozási intézkedésre lesz szükség. A kiadások csökkentése terén a közigazgatás racionalizálására irányuló tevékenység is remélhetőleg jelentékeny eredményeket fog felmutatni. A kiadások csökkentésére irányuló mindazoknak az intézkedéseknek, amelyek az államháztartás keretében foganatosíttatnak, természetesen az önkormányzatoknál is érvényesülniök kell. Ugyanezek az elvek vonatkoznak továbbá az állami és önkormányzati üzemekre is. Magában véve a kiadások csökkentése azonban a jelenlegi viszonyok között nem látszik elegendőnek az államháztartás egyensúlyának biztosítására. Az államnak ugyanis nemcsak mint a legnagyobb munkaadónak, de egyébként is a gazdasági viszonyok romlása idején gondoskodnia kell arról, hogy a gazdasági élet színvonala bizonyos mértéken alul ne csökkenjen. Az adott viszonyok között tehát fokozottan rá van utalva az államháztartás bevételi forrásainak igénybevételére. Minthogy azonban ezeknek a bevételeknek is mindenkor az adott viszonyokhoz kell igazodniok, azoknak összegszerűség vagy a bevételi források szem-