Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-76. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével, bűntett és bűntevő feldícsérésének vétségével és a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

336 76. szám. és más országból az üldöztetések elől kénytelenek voltak emigrációba menni, vagy akik esztendők óta börtönükben ülnek elveikért.» «Most láttuk, hogy van félelem nélküli és az erőszakkal mit sem törődő szembenállás. Meggyőződésünk, hogy az, amit Önök itt a közelmúlt napokban mutattak, országuk érdekében, pártjuk érdekében és a munkásosztály érdekében való bátor cselekedet volt.» «. . . amikor az egyik osztály javakban dúskál, amikor ennek megvan mindene, mások munkanélkül vannak és ha dolgoznak is, akkor is a legnagyobb nyomorúságban vannak. A munkanélküliséget, a nyomort, a csődöket a kartelek idézték elő és a kormány részéről támogatott üzemi racionalizálás,, a Bedeaux-rendszer. Ugyanez az osztály, amely óriási luxust fejt ki, állásokat és fizetéseket halmoz, A. és B. kasszával nemzeti ajándékot ad nemzetellenes cselekedetek jutalmazására, növeli az intellektuális bűncselekményeket és tenyészti a panamák özönét.» «A pártvezetőségnek éppen úgy, mint a pártnak és a munkásságnak a szeptember 1-én megkezdett úton kell tovább haladnia, ha máskép nem lehet, úgy ezen az úton kell eredményt elérni.» «Meg lehet állapítani, hogy tízezrek a kurzusi uralom alatti esztendőkben egy évtizeden át 3—4 esztendőt dolgoztak. A munkásgyermekek éhenhalnak, ntkem nyolc gyermekem közül négy halt már éhen. (Általános felháborodás.) Nem kell többé felhívás szeptember 1-ére, felhívás nélkül is megcsináljuk majd mi az újabb szeptember 1-ét.» «Kétségtelen, hogy szeptember 1-gyel a magyar munkásmozgalomban új korszak kezdődik. A nyomor kivonult az utcára.» «A jövőben is ki fogunk menni az utcára, akár tetszik a kormánynak, akár nem.» «Láthatjuk, hogy az egyik oldalon tombol a jólét és a fényűzés, ezer üveg pezsgőket ajándékoznak egymásnak a panamázók, a másik oldalon pedig százezreknek nincsen egy betevő falat kenyerük sem ...» «A szeptember 1-i megmozdulást folytatni kell újabb megmozdulásokkal, hogy a forradalmi lelkület ne tespedjen el», «. . . az új pártvezetőség gondoskodjék a szeptember 1-i nagyarányú tüntetéshez méltó újabb tömegmegmozdulásokról.» «Súlyosabb problémát jelentenek a börtönügyi állapotok és azok a jelenségek is, hogy a reakció milyen eszközöket alkalmaz az itthon küzdő elvtársakkal szemben. Súlyos probléma, miképpen bánnak a foglyokkal, akik akár szóban, akár írásban szembekerültek a hatalommal. Velem is megtörtént, hogy miután a rámszabott büntetés kitöltése végett jelentkeztem, 16 közönséges bűntettessel megláncolva vittek át az utcán. És így bánnak más elvtársakkal is. (Nagy zaj. Fölkiáltások : «Ez az a híres kultúrfölény.») A reakciót a legkíméletlenebb bosszúszomj vezérli, ahányszor politikai ellenség kerül a kezébe. Hol van az az idő, amikor a politikai cselekményekért elítélteket államfogházzal sújtották, ahol mégis emberhez méltóbb viszonyok között tölthette ki az elítélt az ítéletet ? A mai rendszer úgy kezeli a politikai elítélteket, mint a rablógyilkosokat. Börtönnel, sőt fegyházzal sújtják politikai ellenfeleiket. Nem elég, hogy lehetetlenné teszik számukra az olvasást és tanulást, hogy vasrács mögé helyezik el őket, amikor látogatók jönnek hozzájuk, még a büntetés kitöltése után is igyekszenek őket üldözni. Ha valaki valahol munkát keres, amelyhez erkölcsi bizonyítvány keii, sohasem mulasztják el ebben a bizonyítványban feltüntetni azt, hogy büntetve volt. Eddig 10 évre visszamenően állapították meg csak az ilyen priuszt, most úgy intézkedtek, hogy ez az egész életre visszamenően történjék. A börtönön és a fegyházon kívül örökös kenyértelenséggel sújtják, örökös Kain-bélyeget sütnek a politikai ellenfélre. Ezekre a jelenségekre vonatkozóan