Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-76. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése sajtó útján elkövetett osztály elleni izgatás bűntettével, bűntett és bűntevő feldícsérésének vétségével és a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétséggel gyanúsított Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi ügyében

76. szám. 337 olvashatnak majd az elvtársak egynéhány olyan felháborító adatot, amelyeket a parlamenti tárgyalások megindítása után a parlamentben is szóvátesznek majd a frakció tagjai. Az ellenforradalom győzelmének 11. évében még nem látják elérkezettnek az időt arra, hogy a politikai természetű cselekményeket esküdtbíróság elé utalják. A gyorsított tanácsok ítéleteinek revízióját is hiába követeljük, noha léptennyomon, napról-napra e téren kénytelenek ők maguk is korrigálni olyan hibákat, amelyek az ítéletekbe belecsúsztak. (Zaj, felkiáltások : «Készakarva történt !» «Nem véletlenségből.» «Stocker és a véletlen !») Most a munkanélküliség idején is jónak látják, hogy a börtönbe juttatott elvtársakat munkára kényszerítsék, fegyenc munkára kényszerítik őket. . . (Zaj és felkiáltások : «Megalázó munkát végeztetnek velük !») ... nehogy a kint műnk anélkül levőknek jusson valamilyen munka. A reakció a politikai foglyokat azzal is bünteti, hogy politikai jogaikat is elkobozza. A reakció ,az internálótáborokat látszóan megszüntette, most azonban közigazgatási úton internálják a «megbízhatatlanokat». Jogerős ítélet nélkül így évekre elzárják az embereket». «A királyság államformája letűnőben, részben már letűnt. Helyét elfoglalja a fejlettebb államforma, a köztársasági forma. (Percekig tartó óriási éljenzés és taps.) A népek nagykorúak és önállóak lettek és itt minálunk a helyzet formailag változatlan: Erőszak, éhínség, végtelen kizsákmányolás.» «Mint a tisztító vihar a szemetet, úgy söpörte el szeptember 1-én a dolgozó nép áradata mindazt a képződményt, amellyel le akarták törni az ő mozgalmát.» Ezek a kitételek a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző, az 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntette, továbbá a Btk. 174. §-ába ütköző bűntett és bűntevő feldícsérésének vétsége és végül az 1921 : III. t.-c. 7. §-ának első bekezdésébe ütköző, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen elkövetett vétség jelenségeit tüntetik fel. A cikk névtelenül jelent meg, annak szerzőjét az illetékes szerkesztőség erre felhatalmazott tagja a nyomozó hatóság eljáró közege közvetlen felhívására sem nevezte meg, így a sajtójogi felelősség Farkas István országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli, a St. 35. §-a értelmében. A bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és a vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, zaklatás esete nem forog fenn, javasolja a t. Képviselőháznak, hogy Farkas István országgyűlési képviselő mentelmi jogát csak a Btk. 172. §-ának második bekezdésébe ütköző, 1912 : LXIII. t.-c. 19. §-a szerint minősülő osztály elleni izgatás bűntette és az 1921 : III. t.-c. 7. §-ába ütköző vétség miatt emelt vád tekintetében függessze fel, míg a Btk. 174. §-ába ütköző bűntett és bűntevő feldícsérésének vétsége miatt ne függessze fel. v Kelt Budapesten, a képviselőház mentelmi bizottságának 1931. évi november hó 5. napján tartott ülésében. Hajós Kálmán s, fo, Krüger Aladár s. k., a mentelmi bizottság elnöke. a mentelmi bizottság előadója. Képv. iromány. 1931—1936. I. kötet. 43