Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról
312 63. szám. megállapító ítéletben a sérelmet szenvedő félnek kérelmére a készpénzösszeg visszafizetésére méltányos halasztást engedjen s azt is megengedhesse, hogy a sérelmet szenvedő fél a tartozását részletekben törleszthesse. Minthogy azonban a kölcsönös visszatérítéseknek rendszerint egy időben kell történniök, oly esetekben midőn a sérelmet szenvedő fél a halasztás kedvezményében részesül, a méltányosság követelménye, hogy az engedett halasztás arányában a másik felet terhelő visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje is meghosszabbíttassák. A halasztás kedvezménye önként értetődően nem terjed ki a természetben visszar téríthető vagyontárgyak visszaadására. A 10. §-hoz: Ez a §. fenntartja az 1883: XXV. t.-c. 4. §-ának a rendelkezését. A 11. §-hoz: Pénzintézettel szemben, az uzsora kifogása súlyos megítélés alá esik, mert> egyúttal azt a vádat is foglalja magában, hogy a pénzintézet nem szolgálja kellően az ország közgazdaságának érdekeit. Ezért és abból az okból is, mert a pénzintézetek bonyolultabb ügyletvitelébe kapcsolódó ügylet esetében nem mindig lehet szakértő közreműködése nélkül megállapítani, hogy uzsora fenn áll-e vagy nem, célszerűnek látszott, hogy olyan esetekben, amelyekben az uzsora kifogását pénzintézettel szemben hozzák fel, a bíróság a Pénzintézeti Központ véleményét meghallgassa, amely az 1920 : XXXVII. t.-c. 1. és 10. §-a értelmében egyébként is jogosult arra, hogy a tagjai sorába tartozó pénzintézetek üzlet- és ügyvitelét felülvizsgálja. A bíróság megkeresésére egyúttal alapot szolgáltathat a Pénzintézeti Központnak a felülvizsgálat foganatosítására és arra, hogy a hibás pénzintézet ellen saját hatáskörében megfelelően eljárjon. A 12. §~hoz. Amint már az általános indokolásban említettem, a hatályban lévő uzsoratörvény értelmében a szerződést rendszerint csak a bűnvádi eljárás során az uzsorának a büntetőbíróság által történt megállapításával kapcsolatban lehet semmisnek kimondani, polgári úton pedig a szerződés semmissége csak akkor érvényesíthető, ha a bűnvádi eljárást elévülés miatt vagy más hasonló okból folyamatba sem lehet tenni vagy meg kell szüntetni (1883 : XXV. t.-c. 8., 12., 13. §•.). Ezzel ellentétben a javaslat az uzsora magánjogi következményeinek érvényesítése tekintetében az eljárás általános szabályait emeli érvényre, nevezetesen megengedi, hogy a sérelmet szenvedett fél magánjogi igényeit a bűnvádi eljáráson kívül is éppúgy érvényesíthesse, mint ahogy bármely más büntetendő cselekményből eredő magánjogi követeléseket érvényesíteni lehet, viszont, hogy a büntető bíró csak a bűnvádi perrendtartásnak idevágó általános szabályai szerint (1896: XXXIII. t.-c. 5. és 6. §.) bocsátkozzék az uzsorával kapcsolatos magánjogi kérdésekbe. Ilyen módon lehetséges lesz, hogy egyidőben külön eljárás folyik egyfelől a büntetőbíróság előtt az uzsora megtorlása, másfelől a polgári bíróság előtt a szerződéssel kapcsolatos magánjogi következmények iránt. Amennyiben a büntetőbíróság ily esetben nem terjeszkednék ki a magánjogi következmények elbírálására, ez kizárólag a polgári bíróság hatáskörébe lesz utalva s nevezetesen a polgári bíróság önállóan fogja elbírálni azt is, mennyiben bírhatnak befolyással a polgári perre nézve az uzsora büntetendő cselekményének jelenségei s ehhez képest a magánjogi kérdés eldöntését vagy fel fogja függeszteni a bűnvádi per befejezéséig, vagy ennek bevárása nélkül fog benne határozni (1911 : I. t.-c. 234. §.). A sérelmet szenvedett fél hatályosabb védelme érdekében kívánatos, hogy a polgári bíróság a bűnvádi eljárás folyamatbatételéről idejekorán tudomást szerezzen. Ennélfogva a javaslat a büntetőbíróságnak egyenesen kötelességévé teszi, hogy az előtte folyamatban levő eljárásról a polgári bíróságot hivatalból értesítse. Ha a bűnvádi eljárás már annyira haladt előre, hogy a büntetőbíróság vád alá
