Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról

63. szám. 311 értelmi gyengeségének, tapasztalatlanságának, a nála elfoglalt bizalmi állásnak vagy függő helyzetének kihasználása. Azonos a tárgyi mozzanat: az uzsorás vagyoni előny fogalma. Azonos az elkövetési cselekmény : a helyzet kihasználása s ezzel kapcsolatban az uzsorás vagyoni előny kikötése vagy megszerzése, mindezen kifejezések értelmének részletesebb kifejtését az 1. §. indokolása tartalmazza. Általánosságban a magánjogi főkövetkezmény is egyenlő úgy az 1., nvnt a 8. §. esetében, t. i. az ügyletnek a jóerkölcsökbe ütközőnek s ennélfogva semmissé nyilvánítása. A semmisség részletes következményei tekintetében azonban egyfelől a 3—5. §-okban, másfelől a 9. §-ban foglalt szabályozások közt lényeges eltérések vannak. A 9. §-hoz. A 9. §. a 3. §-szal ellentétben egyik felet sem zárja el attól, hogy a szerződés semmisségéből származtatott követelését bírói úton érvényesíthesse. Az érdekek méltányos kiegyenlítését a részletesebb szabályozással igyekszik megvalósítani, melyben lehetőleg kedvez a sérelmet szenvedett félnek. Elvben megtartja azt az általános szabályt, hogy a semmis ügyletet egyik fél sem köteles teljesíteni és hogy egyik fél sem tarthatja meg érvényes jogalap nemlétében azt, amit a semmis szerződés alapján esetleg kapott. A visszatérítésnek — szintén az általános jogelveknek megfelelően — természetben kell megtörténnie és csak ha ez nem lehetséges, elégséges a pénzbeli értékmegtérítés. A visszatérítés részletei tekintetében azonban a javaslat a sérelmet okozó és a sérelmet szenvedett fél jogállása között lényeges különbséget tesz. A sérelmet szenvedő fél szabály szerint csak valóságos gazdagodása erejéig felelős. Ha azonban a gazdagodástól utóbb elesett, ennek visszatérítése alól csak annyiban lehet őt felmenteni, amennyiben őt e részben hiba nem terheli. A sérelmet szenvedő felet nem lehet minden esetben olyan jóhiszemű félnek tekinteni, aki az alaptalan gazdagodás általános elvei szerint még akkor is joggal mentesíthető a visszatérítés kötelessége alól, ha gazdagodásától vétkesen esett el, tehát azt elajándékozta, megsemmisítette vagy vétkesen veszni engedte. Ezzel szemben a sérelmet okozó fél nem szabadul fel a visszatérítés kötelessége alól, még ha hibáján kívül esett is el a vagyoni előnytől. Csakis akkor mentesül, ha a sérelmet szenvedett fél hibája teszi lehetetlenné a visszatérítést. A sérelmet okozó fél továbbá a tiltott cselekményért való általános felelősségi elvekből folyólag a sérelmet szenvedő félnek okozott kárért teljes felelősséggel tartozik. Ebből következik, hogy a sérelmet okozó fél a kapott vagyoni előnyön és annak valósággal húzott hasznain felül felelős minden vagyoni hátrányért, mely a szerződés semmissége következtében a másik felet éri. Felelős a visszajáró vagyontárgy minden rosszabbodásáért, továbbá minden haszonért, amelyet kellő gondossággal a visszajáró tárgyból húzni lehetett volna, készpénz után az átvételtől kezdve a törvényes kamatot köteles fizetni. A sérelmet okozó fél felelőssége saját gazdagodásának visszatérítésén felül kiterjed arra is, amit a semmis szerződés alapján harmadik személy kapott. Egyébként a javaslat, amely csak a szerződő felek egymásközti viszonyára akar szabályokat felállítani, a harmadik személy felelősségére vonatkozó szabályokat nem érinti. A szerződés semmissége esetében hatálytalanok a teljesítési határidőre vonatkozó szerződési megállapodások is, tehát a sérelmet szenvedő fél az ítélet teljesítésére megszabott rendes határidő alatt lenne köteles a kapott értéket visszatéríteni. Ha a visszatérítés tárgya készpénz, ez a kötelesség esetleg méltánytalanul terhelheti a szorult helyzetben levő felet, aki későbbi visszatérítésre rendezkedett be, A javaslat ezért jogot ad a bírónak arra, hogy a semmisség következményeit