Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról

308 63. szám. vagyon ellen irányuló cselekményekre különösen (1731—1734. §§.) vonatkozó rendelkezései és a bírói gyakorlatnak az említett rendelkezésekkel lényegtikben megegyező megállapításai. A §-ban foglalt rendelkezések kiterjednek az. olyan követelésre is, amelynek tekintetében halasztásadás, módosítás vagy megszüntetés uzsorás szerződéssel történt. Azaz akkor is, ha az alapul szolgáló ügyletet magában véve nem is lehetne uzsorásnak minősíteni, ha az magában véve érvényes és bírói úton érvényesíthető lenne. A keletkezéskor törvényes ügylet el fogja veszteni ezt a jellegét, mihelyt az egyik fél az ügyletből származó jogi helyzetével visszaélve, uzsorás előnyök fejében és a másik fél helyzetének kihasználásával ad halasztást, illetőleg egyezik bele az alapszerződés módosításába vagy megszüntetésébe. A 4. §-hoz. Az általános indokolásban (III. 6. pont) már kifejtést nyert, milyen könnyű lenne az uzsorás követelés tekintetében a bírói úton érvényesítés tilalmát kijátszani, ha a javaslat nem gondoskodnék arról, hogy ez a tilalom az uzsorás követelés megszerzőivel szemben is hatályos legyen. Ehhez képest a 4. §. 1. bekezdése kimondja, hogy az uzsorás szerződésből eredő követelést abban az esetben sem lehet bírói úton érvényesíteni, ha azt másra ruházták át.-Máskülönben a sérelmet szenvedő fél nem részesülne kellő oltalomban, mert az uzsorás minden egyes esetben előretolt harmadik személyek által hajtaná be követelését. Az 1. bekezdés a jóhiszemű és a rosszhiszemű szerző közt sem tesz elvben különbséget. Egyrészt azért, mert a kiuzsorázott felet az uzsorás követelésének'még jóhiszemű megszerzőjével szemben is méltányos bizonyos fokig megvédeni, másrészt, azért, mert a rosszhiszeműség bebizonyítása a sértett félre a legtöbb esetben megoldhatatlan feladatot hárítana. Ha a követelés megszerzője a megszerzéskor kellő óvatosságot és körültekintést tanúsít, elháríthatja magáról azt a kárt, amely a megszerzett követelésnek uzsorássá minősítéséből és a perelhetés kizárásából őt érheti. Ez a rendelkezés egyébként megfelel a követelés átruházására fennálló magánjogi szabálynak, amely szerint az új hitelező az eddigi hitelező helyébe lép, vagyis ugyanazt a jogállást nyeri, amelyben elődje volt. A közforgalom biztonságának éidekeiről csak akkor kell külön gondoskodni, ha az uzsorás követelés váltóban vagy más kötelező okiratban testesül meg. E tárgyban a §-nak 2. bekezdése, rendelkezik. Lehetne ugyan azt az álláspontot is elfoglalni, hogy az uzsora kifogását minden váltóbirtokossal szemben megengedjük. Első látszatra ugyanis túlzott óvatosságnak tűnik fel az, hogy ennek a kifogásnak korlátozás nélküli érvényesíthetésétől elzárkózzunk, amikor azt a kifogást, hogy a váltóadós fizikai kényszer vagy fenyegetés következtében írta alá a váltót, minden váltóbirtokossal szemben megengedi a váltójog. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt, hogy az utóbb említett kifogások magából a váltói kötelezettség vállalásából, magából az absztrakt váltói ügyletből erednek s a váltójog elvei szerint a váltóból, a váltói kötelemből eredő kifogásokat minden váltóbirtokossal szemben lehet érvényesíteni. Ezzel szemben az a kifogás, hogy az ügylet, amelynek fedezésére a váltó szolgál, uzsorás ügylet, nem a váltóból, az absztrakt váltói kötelemből eredő kifogás, hanem az alapulfekvő ügyletből eredő kifogás, már pedig a kettőt, t, i. az alapulfekvő ügyletből eredő kötelmet és az annak alapján kibocsátott váltóban megtestesített váltójogi kötelmet a váltójog a váltói forgalom biztonsága érdekében élesen szétválasztja, csak szigorúan meghatározott esetekben engedi meg azt,, hogy az alapulfekvő ügyletből eredő kifogásokat érvényesíteni lehessen azokkal a váltóbirtokosokkal szemben, akik az alapulfekvő jogviszonyban nem részesek. Á váltójog szigorú szabályainak érintetlenül hagyása a váltóforgalom bizton-