Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.

Irományszámok - 1931-63. Törvényjavaslat az uzsoráról

63. szám. 309 ságának érdeke, aminek fenntartása gazdasági szempontból nagyobb jelentőségű, mint az adósok védelme az uzsorával szemben. Ennek az álláspontnak az elfoglalására még az is késztet, hogy a váltójogok egységesítése tárgyában létrejött nemzetközi váltójog, amelyhez Magyarország is hozzájárult, amelyre vonatkozó egyezmény rövid időn belül megerősítés alá kerül, ugyancsak ezt az álláspontot foglalja el; nem célszerű tehát, hogy szakítva a magyar váltójog elveivel ebben a törvényjavaslatban ellenkező álláspontra helyezkedjünk, amikor a nemzetközi váltójogi egyezmény becikkelyezése esetében a váltójoggal ellentétes szabályt váltójogunkból hamarosan ki kellene küszöbölnünk. Az adós védelmét tehát nem a váltójog terén, hanem másutt kell keresni. Abban az esetben, ha a sérelmet okozó fél váltót vagy egyéb oly kötelező okiratot adatott magának vagy másnak, amelynek jóhiszemű birtokosával szemben az alapulfekvő jogviszonyból merített kifogásnak helye nincs és ennélfogva a kiuzsorázott fél nem hivatkozhatik sikerrel az alapulfekvő ügylet uzsorás jellegére és az ügyletnek ebből eredő semmisségére s ha a váltóbirtokos, illetőleg a kötelező okirat birtokosának állított jóhiszeműségét megdöntenie nem sikerül, a javaslat a következően gondoskodik a sérelmet szenvedő fél érdekeinek méltányos megóvásáról. Elsősorban is jogot ad neki a váltónak vagy a kötelező okiratnak visszakövetelésére. Ha pedig ez a jogeszköz azért nem lehet eredményes, mert a követelést megtestesítő okirat nincs ellenfelének birtokában, miután azt egyenesen harmadik személynek adatta vagy azt időközben már másra ruházta át, a sérelmet szenvedő fél már előre is biztosíthatja magát az abból esetleg származó kárával szemben, hogy a váltót vagy a kötelező okiratot a jövőben esetleg oly személy érvényesítheti ellene, akivel szemben az alapul fekvő jogviszonyból merített uzsorakifogás nem éri el célját. A bírói letétbe helyezendő biztosítéknak tárgya a váltónak vagy a kötelező okiratnak névértéke s ezenfelül a kiuzsoráz ott at érhető egyéb kár is : az esetleges perköltségek, kamatok valószínű összege stb. A §. utolsó bekezdése azzal az eshetőséggel számol, hogy a jóhiszemű váltóvagy okiratbirtokos a kiuzsorázott féllel szemben esetleg egyszerűbb és gyorsabb peres eljárás útján hajthatja be követelését. Ellenben az utóbbi az ebből eredő, az uzsorás ellen irányuló és a dolog természete szerint bonyolultabb tényálláson alapuló kártérítési követelését rendszerint csak hosszabb eljárás után vihetne sikerre. Ez az időkülönbözet a sérelmet szenvedő fél kártalanításának meghiúsítását, esetleg vagyoni tönkrejutását eredményezheti. Ezért a javaslat felhatalmazást ad a m. kir. igazságügy miniszternek, hogy rendelettel meggyorsíthassa a szóbanlévő kártérítési igény érvényesítésére szolgáló eljárást. Az 5. §-hoz. A §. rendelkezései önként folynak az uzsorás szerződés semmisségét megállapító rendelkezésekből. A zálogjog, a kezesség és a követelések más efféle biztosítékai ugyanis járulékos természetűek, követik a követelés sorsát. Ha tehát a követelés semmis, a biztosítására szolgáló ezek a mellékjogok is semmisek, tehát nem érvényesíthetők. Ezt az általános szabályt, amely magánjogunkban egyébként is érvényesül, a törvényjavaslatban külön nem is kellett volna kifejezésre juttatni, ha nem kellene az általános szabály alól kivételt tenni a jóhiszeműen szerzett telekkönyvi jogok védelme érdekében. A telekkönyvi jóhiszemű szerzés védelmét tartja fenn ugyanis ennek a §-nak második mondata, amely kimondja, hogy a §-ban foglalt rendelkezés nem érinti a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályait. Ez a szabály a jelzálogjog és a jelzálogjogra szerzett további jogok védelmét célozza. A telekkönyvbe bejegyzett jelzálogjog és az arra szerzett további telekkönyvi jogok, mint pl. az aljelzálogjog, a jóhiszemű telekkönyvi szerzés védelmének szabályai alatt állanak. Fennálló