Képviselőházi irományok, 1931. I. kötet • 1-123. sz.
Irományszámok - 1931-17. A m. kir.minisztérium "a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról" szóló 1931:XXVI. törvénycikk alapján tett, valamint az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére tekintettel szükségessé vált egyéb fontosabb rendeletekről
110 17. szám. E kimutatásból kitűnőleg a tartozások összege 394.7 millió P-t tesz ki. Ebben az összegben nem szerepelnek az állam által vállalt szavatosságokon kívül egyes állami felügyelet alatt álló olyan önálló intézményeknek a tartozásai, amelyek szorosan vett állami tartozásoknak nem tekinthetők. Mindezekre a fentiekben ismertetett megállapításokra vonatkozólag megjegyzi a bizottság, hogy a dolog természete szerint megállapításaiban csak azokra az adatokra és felvilágosításokra támaszkodhatott, amelyeket az egyes tárcák, illetve az egyes szakreferensek rendelkezésére bocsátottak és hogy ezek a megállapítások a vizsgálat időpontjában talált helyzet képét szolgáltatják. Reá kell mutatnia a bizottságnak arra is, hogy az államháztartás dologi természetű kiadásai körében a kívánt megtakarítások elérése és további túlkiadások elkerülése csak akkor lesz biztosítható, ha az egész igazgatási szervezet, különösen a minisztériumok szakreferensei hiánytalanul át lesznek hatva attól a tudattól, hogy a takarékosságnak az egész vonalon való legerélyesebb megvalósítása a mai viszonyok között a nemzet elsőrendű érdeke. Az eredmény, amellyel a 6-os bizottság működése eddig járt, s amelyről a bizottság a fentiekben beszámol, nem lepheti meg azokat, akik az utóbbi évek állami költségvetéseit szakszerűen tanulmányozták és alaposan ismerték, de kétségtelenül nagy csalódást fog az jelenteni azok szemében, akik azt hitték, hogy a magyar állam költségvetése olyan sok, egy napról a másikra megszüntethető kiadással van terhelve, amely kiadásoknak a megszüntetésével egy csapásra helyreállítható, vagy legalább is lényegesen megközelíthető lesz a költségvetés egyensúlya. Ez a körülmény azonban nem mentesít bennünket attól, hogy ne törekedjünk a legnagyobb eréllyel az államháztartás kiadásainak a jövőben való lényeges csökkentésére, mert az állami kiadások magassága okvetlenül észszerű arányba hozandó az állampolgárok teherbíró képességével. A 6-os bizottság 3. és 4. alatti mellékelt határozataiban foglalt javaslatoknak a kormány által való végrehajtása esetén az 1932/33-iki költségvetésben a 6-os bizottság most javasolt törlési javaslatain továbbmenőleg még némileg csökkenthetők lesznek a dologi természetű kiadások. Sőt továbbmenő csökkentése az állami kiadásoknak lesz elérhető a beruházásoknak csak a legszükségesebb mértékre való csökkentése révén. Másrészt remélhető, hogy az erre irányuló célravezető intézkedések által eleje lesz vehető annak, hogy a jövőben is előálljanak a folyó költségvetési évben előrelátható túlkiadások. Ám de mindezeknek a körülményeknek és az állami alkalmazottak és nyugdíjasok illetményeinek már végrehajtott leszállítása tekintetében tett intézkedések eredményeinek a számbavételével is az államháztartás kiadásai még olyan összeget érnének el, amelynek további csökkentése elől kitérni nem lehet. Anélkül, hogy az állami kiadások további csökkentési lehetőségeinek egyik vagy másik módja mellett vagy ellen a 6-os bizottság most állástfoglalni akarna, célszerűnek találja a helyzet jobb megítelhetese érdekében 6. és 7. alatt idemellékelni két kimutatást, amely szétbontva egyrészt az 1926/27. évi, másrészt az 1931/32. évi állami költségvetés adatait, képet mutat arról, hogy miképpen oszlanak meg ezek a kiadások egyrészt a személyi járandóságok, dologi kiadások és beruházások közt, másrészt 1. az államadóssági természetű kiadások (államadósságok, békeszerződési terhek, hadikölcsönjegyzők támogatása, nyugellátások, hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák gondozása), 2. a karhatalmi természetű kiadások (honvédelem,, csendőrség, rendőrség, folyamőrség, vámőrség), 3. a tanügyi természetű kiadások (ideértve az összes tárcák keretében szereplő tanintézetekre előirányzott kiadásokat), 4. a bíróságok és ügyészségek kiadásai (ideértve a rendes bíróságokon és ügyészségeken kívül a szabadalmi bíróságot, országos földbirtok-
