Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.
Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában
1200. szám. 499 melyik munkavállalói javára és milyen arányban kell számításba venni. Bélyegrendszer mellett is a járulékhátralékok elszámolásának következményei megfelelnének ugyanazoknak a nehézségeknek, melyekkel jelenleg küzd a jelenlegi betegségi biztosítás váromány-nyilvántartása. Minthogy pedig az adott járuléktételek mellett a magyar öregségi és rokkantsági biztosítás minden törekvése ellenére is képtelen lenne fenntartani egy, a német rendszerhez hasonló, ott a közületek költségvetésének terhére fenntartva biztosítási ellenőrző szakigazgatást, az ellenőrző tevékenység fogyatékossága okán, ' összebeszélések vagy munkaadói önkény következtében a munkavállalók egy része kiesnék a biztosításból, vagy saját terhére lenne kénytelen megvásárolni azokat a járulékbélyegeket, melyeket a munkaadók beszerezni és leróni nem lenne hajlandó. Ezeknek a jelenségeknek következménye a társadalombiztosítás két sarkalatos elvének a biztosítási kötelezettségnek és a paritásos teherviselés elvének áttörése lenne. 2. A várománylap nyilvántartó-rendszerről. Az öregségi és rokkantsági biztosítás váromány-nyilvántartására vonatkozó fejtegetéseink kezdetén megállapítottam azokat a szempontokat, amelyek a jelen fenntartott biztosítási eljárás ellen szólnak. Erkölcsi és ügyviteli szempontból egyaránt a legelőnyösebbnek a kirótt járulékokhoz igazodó járadékmegállapítás elvének alkalmazását és az ehhez igazodó technikai eljárást tartom. Erkölcsi szempontból azért, mert a munkavállalót megilleti az a jog, amelyet a törvény alapján béréből levont járulék elvben megadott. A munkavállaló szempontjából közömbös, hogy a béréből levont járulékot a munkaadó az intézetnek megfizeti-e vagy sem. Igazságtalan az az elv, mely a munkaadó hátralékának erejéig a munkavállalót károsítja. Erkölcsi követelmény a törvény alapján levont járulék következményeinek a munkavállaló javára való betudása. Ügyviteli szempontból is előnyös ennek az elvnek elfogadása, minthogy ez a megfelelő — és a betegsegélyezés érdekei szempontjából is elengedhetetlenül szükséges — ellenőrzési tevékenységen felül csak a munkaviszonyoknak és a betegségi eseteknek egyéni nyilvántartását teszi szükségessé, mely feladat elől a magyar betegségi biztosítás sem tud kitérni, ha eleget kíván tenni a Kémetországban és Ausztriában a betegsegélyezés racionalizálása céljából az összes érdekeltségek bevonásával kidolgozott és a racionalizált pénztáraknál már alkalmazott irányelveknek. Ha pedig a betegsegélyezés érdekében a napibérosztályok feljegyzésével, továbbá a munkaviszonyok és a betegségi esetek feltüntetésével vezetett egyéni biztosítólap rendszere megvalósul, az öregségi és rokkantsági biztosítás várományi nyilvántartása szempontjából ezt az egyéni lapot csupán egyetlen rovattal kell bővíteni és ezzel eleget tesznek a járadékbiztosítás követelményeinek. A szóbanlevő rendszerrel szemben nem erkölcsi, nem ügyviteli, hanem pénzügyi természetű aggályok támasztatnak. Utalnak arra, hogy ténylegesen meg nem fizetett járulékok alapján jogoknak elismerése hiányt fog okozni a járuléktartalékban, ami vagy a járulékterhek emelkedését vagy a biztosítási szolgáltatások csökkentését vonná maga után. Ennek az aggodalomnak szószólói megfeledkeznek arról, hogy a magyar öregségi és rokkantsági biztosítás hazai megfelelő tapasztalatok hiányában biztosítástechnikai vonatkozásban külföldi valószínűségeken épül fel, tehát bizonytalan, hogy ezeknek a külföldi megfigyeléseknek elfogadása mellett a magyar biztosítás technikai mérlege hiányt vagy felesleget fog-e felmutatni. Lehetséges, hogy a számos biztonsági tényező alkalmazásával a biztosítástechnikai mérleg egyensúly képét fogja nyújtani, de az is lehetséges, hogy a váromány-nyilvántartás technikájának szabályozásától függetlenül hiányt fog felmutatni. Ha 10%-os átlagos járulékkieséssel számolunk, a kamathozadék csökkenését is tekintetbe véve, körülbelül 13—140/ 0-os kieséssel kell számolnunk a járuléktartaléknál. Kérdéses azon63*
