Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

500 1200. szám. ban a biztosítás céljának megvalósítása szempontjából mi előnyösebb : számolni egy, a jövő nemzedékekre áthárítható ilyen mértékű kieséssel, vagy más rendszernek alkalmazásával biztosra venni azt, hogy szinte ilyen mértékű megkárosítását jelentené a járuléktartaléknak egy más olyan rendszer, melynek ügyviteli költségeire a bruttó és nettó járulék között fennálló jelenlegi különbség elegendő nem lenne, tehát az ügyviteli többletköltségeket a járuléktartalék megkárosításával a biztosítási szolgáltatások fedezésére hivatott nettó járulékjövedelemből kellene fedezni. Ha már a nettó járulék jövedelem integritásának csorbításáról van szó, akkor ez inkább történjék egy erkölcsi szempontból kifogástalan elvnek érvényesítése, mintsem bürokratikus eljárások költségmegtérítése céljából. 3. De ha minden szociálpolitikának alapját jelentő termelés érdekeit fokozott körültekintéssel kívánjuk körülbástyázni, a második helyen említett rendszernek némi módosításával elérhetjük a kitűzött célt. Ez szerint egyéni lap nyilvántartáson vezettessenek a munkaviszonyok, bérváltozások és betegségi esetek. Előbb az előírt járulékok alapján állapíttassák meg a biztosítási váromány, majd a biztosítási eset bekövetkezése után a járadék. Nehogy azonban a be nem folyt járulékok, tehát az előírt és a ténylegesen befolyt járulékok közötti különbség a járuléktartalék egyensúlyát veszélyeztesse és az esetleg megbontott egyensúly helyreállítása céljából a járuléktétel emelése váljék szükségessé, kapjon a mindenkori m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter felhatalmazást arra, hogy a törvényben előírt periodikus biztosítástechnikai vizsgálatokkor jelentkező eredményhez képest olyan mértékben csökkentse a fokozódó járadékrész aárnyszámát, amilyen mértékben ez a mindenkori hiány megszüntetéséhez elégséges. Ezzel az eljárással számos munkaadó pontatlan járulékfizetésének, a járulékkieséseknek következménye nem a rosszul fizető vagy a járulékfizetést elmulasztó munkaadó munkavállalóját terheli, hanem ennek következménye megoszlik az összes biztosítottak között és ezáltal könnyebben válik elviselhetővé. Ez az eljárás természetes folyománya a biztosításban érvényesülő kármegosztás eszméjének, mert ilymódon nem a fizetésképtelenné vált munkaadó munkavállalója, hanem a biztosítottak egyetemessége vállalja a.kárt, mint kockázatot. A jelenlegi rendszer mellett előfordulhat, hogy az évi 120 pengős járadéktörzsön felül a munkavállaló — várakozási idejét betöltötte — fokozódó járadékrészben nem részesül, bár az előírt járulékokat munkaadója a munkabérből mindenkor felerészben levonta, de azt az intézethez beszolgáltatni elmulasztotta és a járulékhátralékok behajtása előtt olyan mértékben vált fizetésképtelenné, hogy a behajtás meghiúsult. Ez e mellett a rendszer mellett lehetetlenné válik, mert az ilyen határeseteknek következményei, hanem egyenlő részben a biztosítottak egyetemességét terheli. Ez az várományszámítási és nyilvántartási mód védelmet nyújt a biztosított egyénnek, erkölcsi követelményt érvényesít és minimális költséggel megvalósítható. Figyelmet érdemel a munkavállaló-érdekeltségnek aggodalma, mely benne él a biztosított tömegek lelkületében, hogy a váromány nyilvántartásának mai rendszere mellett a biztosítottak nem ismerik szerzett jaogiknak mértékét, jövendőben realizálható jogaiknak alakulását. Való, hogy ezt az igényt a legtökéletesebben a bélyegrendszer elégíti ki, tehát nem hallgattam el, hogy éppen a szociális biztosítás elveinek érvényesítése szempontjából ezzel a rendszerrel szemben súlyos aggodalmakat táplálok. Mind a második, mind a harmadik váromány számtartási lehetősége mellett lehetőség van arra, hogy a munkavállaló, ha ilyen irányú igényt támaszt, megismerje szerzett jogainak számszerű jelentését. Megismerje és pedig olymódon, hogy e célra szolgáló űrlapot kitöltve, kérdést intézzen az illetékes