Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

1200. szám. 471 intézetnek utalja át. Ezt az engedményt megfelelő esetben a tartozási kimutatáshoz kell csatolni.» 20. §.. Az 1927 : XXI. t.-c. 198. §-ának első bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : «Az állam az Országos Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete ügyviteli költségéhez hozzájárulást ad. A hozzájárulás összege mindkét intézetnél öszszesen évi 3,200.000 pengő. A hozzájárulás összegét a két intézet között a m. kir, népjóléti és munkaügyi miniszter osztja fel. Az állami hozzájárulás összegét az 1931. számadási évtől kezdve az Országos Társadalombiztosító Intézet a betegségi, a baleseti, az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági, valamint a bányanyugbérbiztosítási ág között, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete pedig a betegségi és az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási ág között az illető biztosítási ágak ügyviteli költségének kölcsönös arányában osztja meg. Az 1928 : XL. t.-c. 165. §-ának (2) bekezdése hatályát veszti. Ez a rendelkezés az 1928 : XL. t.-c. 165. §-a (1) és (3) bekezdésében, valamint az Országos Társadalombiztosító Intézet betegségi biztosítási ága pénzügyi helyzetének rendezéséről szóló 1930: XXVII. t.-c. 1. fában foglalt rendelkezések hatályát nem érinti.» 21. §. Ha a betegségi biztosítás költségeit az 1927 : XXL t.-c. 19. §-ában meghatározott legmagasabb mértékű járulékkulcs alkalmazása mellett sem lehet tartósan fedezni s ha a hiányt minden rendelkezésre álló egyéb eszköz alkalmazásával sem lehet kiküszöbölni, a betegségi biztosítási szolgáltatásokat a szükség mértékéhez képest időlegesen az alapszabály megfelelő módosításával korlátozni kell. Az alkalmazható korlátozások a következők : 1. az 1927 : XXL t.-c. 31. §-a szerint nyújtható szolgáltatásokat meg lehet szüntetni ,* 2. az 1927 : XXL t.-c. 30. §-ának I. 1—4. pontjaiban megállapított segélyezési időtartamot huszonhat heti időtartamig le lehet szállítani ; 3. az 1927 : XXI. t.-c. 30. §-ának I. 3. pontjában megjelölt táppénz mértékét a biztosított tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének 50 %-áig lehet mérsékelni ; , 4. az 1927 : XXI. t.-c. 30. §-ának II. 2. és 3. pontjában megjelölt terhességi, illetőleg gyermekágyi segély mértékét a biztosított nő tényleges javadalmazása napi átlagának vagy átlagos napibérének 50 %-áig lehet csökkenteni ; 5. ki lehet mondám, hogy az 1927 : XXL t.-c. 30. §-ának I. és III. pontjában meghatározott segélyeket az intézet a biztosításra kötelezettek közül csak azoknak, illetőleg csak azok családtagjainak nyújtja, akik a megbetegedést közvetlenül megelőzően megszakítás nélkül legalább tizenöt napot töltöttek betegségi biztosításra kötelezett viszonyban. Az előbbi bekezdés 5. pontjában foglalt korlátozó rendelkezés szempontjából két betegségi biztosításra kötelezett viszony között biztosításon kívül eltöltött három napnál nem hosszabb időtartam nem számít megszakításnak. A szóbanforgó korlátozó rendelkezés nem érinti az 1927 : XXL t.-c. 52. §-ában foglalt rendelkezés hatályát s ugyané t.-c. 71. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontjában megjelölt kártalanítási segélyezéssel kapcsolatban sem nyer alkalmazást. Ha az intézet önkormányzata a betegségi biztosítási szolgáltatásokat — a fennálló szükség ellentre — a fentiekben meghatározott módon nem korlátozza vagy nem. kellően korlátozza, az alapszabály megf elélő módosításáról rendeleti úton a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter gondoskodik. 22. §. A m. kir. minisztérium felhatalmazást kap, hogy az 1921. évi július hó 26-át megelőző időben Magyarország akkori területén levő üzemekben történt balesetekből folyó és az