Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1200. Törvényjavaslat a betegségi és a baleseti kötelező biztosdításról szóló 1927:XXI. törvénycikk és az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928:XL. törvénycikk egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában

472 1200. szám. 1907 : XIX., valamint az 1927 : XXI. törvénycikkeken alapuló igényeket e törvényektől eltérő módon rendeleti úton szabályozza. 23. §. Az 1928 : XL. t.-c. 1, §-ának (i) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : «(i) Öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló biztosításra kötelezettek ugyanazok a vállalatok, üzemek, hivatalok és foglalkozások, amelyek betegségi biztosítási kötele­zettség alá esnek (1927 : XXI, t.-c. 1. §-a).» 24. §. Az 1928 : XL. t.-c. 10. §-a (i) bekezdésének 4. pontja helyébe a kö­vetkező rendelkezés lép : «4. az Országos Társadalombizto­sító Intézetnek, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének és a Magyar Ha­józási Betegségi Biztosító Intézetnek tisztviselői és egyéb alkalmazottai;» Az 1928 : XL. t.-c. 10.,§-ának (3) be­kezdése helyébe a következő rendelke­zés lép : «(3) Az (1) bekezdés 1—5. pontjaiban említett azoknak a tisztviselőknek és egyéb munkavállalóknak, illetőleg igényjogosult hozzátartozóiknak öreg­ség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló ellátását, akik a nyug­ellátási szabályok szerint nyugellátásra igényt nem tarthatnak, a m. kir. mi­nisztérium — e törvény határozmá­nyainak szem előtt tartásával — ren­deleti úton szabályozza. A m. kir. mi­nisztérium rendelete az (1) bekezdés 1—5. pontjaiban említett munkaválla­lók egyes csoportjaira az öregségi, rok­kantsági, özvegységi és árvasági bizto­sítási kötelezettség alóli mentességet megszüntetheti és elrendelheti, hogy az e csoportokba tartozó munkaválla­lókat öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére a vonatkozó általá­nos szabályok alkalmazásával az Or­szágos Társadalombiztosító Intézetnél, illetőleg a Magánalkalmazottak Bizto­sító Intézeténél kell biztosítani.» 25. §. Az 1928 : XL. t.-c. 36. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép ; «36. §. Ennek a törvénynek szem­pontjából valamely vállalat művész­személyzetének állandó fizetéssel alkal­mazott az a tagja rokkant, aki a rok­kantjáradékra való igényének bejelen­tése előtt közvetlenül eltelt három év alatt művészi tevékenységgel megszer­zett átlagos keresetének felét szellemi képességének vagy testi erejének ha­nyatlása miatt művészi tevékenység­gel nem tudja megkeresni.» 26. §. A m. kir. népjóléti és munka­ügyi miniszter felhatalmazást kap az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítást ellátó intézetek Ön­kormányzatának meghallgatása után annak rendeleti szabályozására, hogy az öregség, rokkantság, Özvegység és ár­vaság esetére szóló kötelező biztosítás tárgyában megalkotott 1928 : XL. t.-c. alapján szerzett várományok nyilván­tartása a jelen szakaszban alább meg­jelölt három nyilvántartási lehetőség közül minő eljárással történjék. 1. Várománylaprendszerrel, amely esetben : a) A váromány akkor is feléled, ha a megszűnését követő évben a biz­tosítottért legalább huszonhat heti já­rulékot kiróttak, illetőleg — önkéntes biztosítás esetében — megfizettek, vagy ha a biztosított a váromány meg­szűnése után keletkezett új biztosítási viszonyában a törvényes várakozási időt betölti. b) Az 1928 : XL. t.-c. 23. §-ának (2) bekezdésében a «leróni» kifejezést «ki­róni», 45. §-ában a «leróttak» szót «kirótták», 50. §-ának (2) bekezdésé­ben és 63. §-ának (2) bekezdésében, 69. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 70. és 71. §-ában, továbbá 129. §-ának (1) és (2) bekezdésében a «lerótt» megjelölést a «kirótt», 51. §-ában és 68. §-ának (3) bekezdésében a «befizetett» szavakat a «kirótt», 68. §-ának (1) bekezdésében a «ténylege­sen befizetett» kifejezést a «kirótt», 130. §-ának {1) bekezdésében az «egy­begyűlt» kifejezést a «kirótt», 130. §-ának (1) bekezdésében pedig a «rót-

Next

/
Oldalképek
Tartalom