Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1125. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az iparfejlesztésről" szóló 1049. számú törvényjavaslat tárgyában

1125. szám. 33 nek a hazai nyersanyagok ipari célokra való felhasználásának, ipari munkafolyamatok tökéletesítésének, a forgalombahozatal előnyös módozatainak, az ipari termeivények árával és értékesítésével kapcsolatos jelenségeknek, az ipari hitel- és munkásviszonyoknak figyelemmel kísérése és az ily irányban szükséges kormányintézkedések tekintetében való javaslattétel az Országos Ipartanács feladata. Az Országos Ipartanács ilyen irányú munkájához szükséges tanulmányozó szervek és intézmények létesítése iránt a kereskedelemügyi miniszter -— munkásüggyel kapcsolatos esetekben — a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetért őleg intézkedik. 33. .§. A kereskedelemügyi miniszter minden törvényhatósági jogú és megyei városban, valamint 10.000-nél több lakost számláló nagyközségben iparfejlesztési bizottság alakítását rendelheti el. A bizottság feladata, hogy a helyi viszonyok és szükségletek által indokolt iparfejlesztés, a termelés észszerűbb folytatása és különösen a hazai ipari termeivények fokozott fogyasztása érdekében az illetékes kereskedelmi és iparkamara útján javaslatokat tegyen. Az iparfejlesztési bizottságok az elnökön felül törvényhatósági jogú és megyei városokban 24, nagyközségekben 12 tagból állanak. A bizottság elnökét és tagjainak egyharmadát a kereskedelemügyi miniszter nevezi ki, különös figyelemmel a termelés és fogyasztás érdekeire és a különböző foglalkozási ágakra. A bizottság tagjainak további kétharmadát felerészben a városi törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselőtestület, felerészben pedig az illetékes kereskedelmi és' iparkamara választja az illető városban, illetőleg községben ipart űző tagjai sorából. A bizottságnak az illetékes kereskedelmi és iparkamara elnöke által kijelölt titkár hivatalból tagja. A tagok működésükért semmiféle díjazásban nem részesülnek. VI. fejezet. Hatósági üzemek. 34. §. Minden törvényhatósági, vagy községi önálló vagyonkezelésű, közigazgatásilag kezelt vagy kereskedelmi jogi formában megalakult közüzemnek vagy vállalatnak létesítéséhez, illetőleg kibővítéséhez a belügyminiszternek a kereskedelemügyi, illetőleg a pénzügyi miniszterrel egyetértve kiadott engedélye szükséges. Az engedély kiadását meg kell tagadni, ha magánvállalkozás a felállítandó közüzemnek vagy vállalatnak munkáját gazdaságosan és a fogyasztók szükségletét a közérdeknek is megfelelő módon el tudja látni. Nem vonatkozik ez a rendelkezés a vizet, a világítást és energiát szolgáltató közművekre. A kereskedelemügyi miniszter az érdekelt miniszterekkel egyetértőleg valamennyi állami üzemet és vállalatot, a belügyminiszter pedig a kereskedelemügyi és a. pénzügyminiszterrel egyetértőleg valamennyi törvényhatósági és községi üzemet a jelen törvény életbelépésétől számított egy éven belül megvizsgálni köteles abból a szempontból, vájjon fennállása közérdekből indokolt-e. Ha ennek a vizsgálatnak eredményéül az tűnik ki, hogy a megvizsgált üzem vagy vállalat az ország ipari vagy kereskedelmi érdekéből egészen vagy részben szükségtelen, a kereskedelemügyi miniszter az állami üzem vagy vállalat, a belügyminiszter pedig a kereskedelemügyi és pénzügyminiszterekkel egyetértőleg a törvényhatósági vagy községi üzem vagy vállalat megszüntetését vagy működésének megfelelő keretek közé szorítását rendeli el. Az 1927 : V. t.-c. 48. §-a és az 1930 : XVIII. 't.-c. 92. §-a úgy módosul, hogy a belügyminiszter a hatósági üzemek korlátozása, létesítése, átalakítása, összevonása vagy megszüntetése tárgyában a pénzügyi és kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg rendelkezik. Képv. iromány. 1927—1932. XXIV. kötet. 5