Képviselőházi irományok, 1927. XXIV. kötet • 1124-1211., II. sz.

Irományszámok - 1927-1125. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az iparfejlesztésről" szóló 1049. számú törvényjavaslat tárgyában

34 1125. szám. A jelen § alapján tett intézkedésekről és azok eredményéről a törvény életbelépésétől számított két éven belül az országgyűlésnek jelentést kell tenni. VII. j ej ezét. Vegyes és zárórendelkezések. 35. §. Állami, törvényhatósági és községi tulajdonban lévő ingatlanokat, ha ezek az ingatlanok kizárólag mezőgazdasági vagy erdészeti megművelés alatt állanak, vagy parlagon hevernek, továbbá magántulajdonban lévő, parlagon heverő ingatlanokat is, az 1881 : XLI. törvénycikkbe iktatott kisajátítási törvény szabályai szerint jelen törvény hatálya alá tartozó vállalatok létesítése vagy kibővítése végett ki lehet sajátítani. Ugyancsak ki lehet sajátítani az első bekezdésben említett ingatlanokon felül a magántulajdonban levő, kizárólag mezőgazdasági vagy erdészeti megművelés alatt álló ingatlanokat is, ha azokra ipari, mezőgazdasági vagy erdészeti célokra szolgáló saját használatú vasutak, iparvágányok, siklók, sodronypályák, utak, világítási, erőátviteli vagy csővezetékek, csatornák, az üzemhez nélkülözhetetlen, az 1885 : XXIII. törvénycikkbe iktatott vízjogi törvény alapján hatóságilag engedélyezett vízművek, szivattyú-telepek, emelőberendezések, kikötő vagy rakodótelepek, vagy az 1884: XVII. törvénycikkbe iktatott ipartörvény, valamint az ezt módosító 1922 : XII. törvénycikk hatálya alá tartozó ásványi eredetű nyersanyagokat kitermelő telepek céljaira van szükség. Törvényhatósági vagy községi ingatlanok kisajátítása esetén a kisajátítási engedély tárgyában a kereskedelemügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértve jár el. Kisajátításnak nincsen helye, ha a jelen §-ban felsorolt ingatlanok közvetlenül vallásos, kegyeleti, vagy tudományos célokra szolgálnak, illetőleg ilyen a rendeltetésük. Ugyancsak nem vonhatók kisajátítás alá a közforgalmú vasutaknak olyan ingatlanai, amelyek az 1868 :

1. t.-c, illetőleg az 1881 : LXL t.-c. értelmében a központi telekkönyvi bejegyzés tárgyát képezik. . 36. §. A kereskedelemügyi miniszter az Országos Ipartanács állandó bizottságának meghallgatása után az ipari árúk eredetének, származási helyének, minőségének és összetételének megjelölését rendelettel kötelezővé teheti és a megjelölés módját, nemkülönben a hazai háziipar védelmét rendelettel szabályozhat j a. 37. §. Az 1907: III. törvénycikk, valamint az 1907 : III. törvénycikk I. fejezetének hatályát meghosszabbító 1916 : III. törvénycikk hatályát veszti. Mindazonáltal az előző bekezdésben említett törvények alapján megadott vagy előzetesen biztosított- kedvezmények érintetlenül maradnak arra az időtartamra, amelyre azokat eredetileg adták. Ezek a kedvezmények eredeti időtartamuk eltelte után az illető vállalat fennállása vagy továbbfejlesztése érdekében meghosszabbíthatók, amennyiben oly iparvállalatokra vonatkoznak, amelyek a jelen törvény értelmében kedvezményekben részesíthetők. Az ilyen módon meghosszabbítható kedvezmények azonban az 1907 : III. t.-c.-ben meghatározott és az 1920. évi XXXIV. t.-c. 8. §-ával korlátozott kereteket nem haladhatják meg. Abban az esetben, amelyben az 1907 : III. törvénycikk alapján jövőben létesülő vállalat számára biztosítottak kedvezményeket, azokat a jelen törvény hatálybalépte után a jelen törvény értelmében lehet véglegesen adományozni. 38. §. A vagyonátruházási illetékről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. 8. §-ának a