Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
1026. szám. , 41 berendezések elhelyezése kizárólag kisajátítás útján megszerzett területen lenne megengedve, lehetetlenné válnék az a ma is gyakran követett eljárás, hogy az ily berendezést valamely meglévő épület ily célra alkalmas helyiségében helyezzék el, mert az 1881 : XLI. t.-c. 14. §-a az épületek részleges kisajátítását kizárja. Ha viszont a mai állapot olymódon maradna meg, hogy bérleti szerződés útján lehetne ily helyiségeket, illetőleg területeket a villamosmű céljára igénybevenni, a vállalat egyfelől ki lenne szolgáltatva a részére nélkülözhetetlen ingatlanok tulajdonosai részéről támasztott túlzott igényeknek, másfelől alig tudná magának az ingatlan használatát tartósan biztosítani. Éppen ezért a javaslat új eszközként használati szolgalomnak, illetőleg építményi jognak kisajátítás útján való alapítását teszi lehetővé. E jogok korlátolt dologi jogi jellegének az az előnye is megvan, hogy a berendezések elhelyezése tekintetében beálló változás esetében a korábbi telekkönyvi állapot a bejegyzett jog egyszerű törlésével visszaállhat. E jogokkal kapcsolatban a javaslat gondot fordít arra, hogy a villamosmű érdekének lehető biztosítása mellett az ingatlantulajdonos érdekei is védve legyenek, nevezetesen megfelelő ellenérték biztosításán felül azt is lehetővé teszi, hogy az ingatlan tulajdonosa építkezzék, vagy meglévő épületét lebontsa. A használati szolgalomnak azt a hatályát megállapítani, hogy a terhelt ház lebontásának is útját állja, azért nem lett volna helyénvaló, mert alig tehető fel, hogy valaki egy megfelelő karban lévő épületet pusztán avégből bontson le, hogy ezzel pl. az épület pincéjének egy részén fennálló használati szolgalom megszűnését idézze elő. A 24. §-hoz. A villamosmű működésének nélkülözhetetlen előfeltétele, hogy a vállalat a vezetékeit megfelelően el tudja helyezni és azokkal a lehető legrövidebb útvonalat követhesse. Éppen ezért a javaslat — bizonyos módosításokkal — a távírók, távbeszélők és villamos-jelzőberendezések részére az 1888 : XXXI, t.-c.-ben biztosított vezetékjogot is engedély ezhetóvé teszi. A vezetékjog területi korlátozásait ugyanazok a szempontok indokolják, mint a kisajátítás esetére vonatkozó korlátozó rendelkezéseket. A vezetékjog gyakorlásának legtermészetesebb helyei az ú. n. köztulajdonban álló földterületek. A vezetékjognak ily területeken való gyakorlása tekintetében a javaslat mégis utal az ily területekre vonatkozó külön jogszabályokra és egyéb rendelkezésekre. Ily külön jogszabályok vagy más rendelkezések, amelyek a vezetékjog gyakorlásának korlátokat szabhatnak, különösen a közutak, vasúti üzemi célokat szolgáló területek, vízművek vagy általában vizek tekintetében állhatnak fenn. A magántulajdonban álló területen a vezetékjog már eleve korlátozottabb terjedelemben van elismerve és a javaslat külön gondoskodik a vezetékek mentén lévő fák lehető kíméléséről, szabályozza az egymásra hatással lévő különböző vezetékek egymásközti viszonyát és a vezetékjog tekintetében is megfelelően megvédi a 22. § második bekezdésében már megóvásra szorulónak felismert területeket. A 25. és 26. §-hoz. A vezetékjognak magántulajdonban álló terület feletti gyakorlását a törvény nem zárja ki, csupán korlátozottabb terjedelemben ismeri el és a tulajdonos érdekeinek megfelelő megóvására törekszik. Minthogy főként a távvezetékek feszítőoszlopai esetleg oly nagy területet is elfoglalhatnak, amelynek tekintetében már indokolt a kisajátítás útján való megszerzés vagy legalább építményi jog kisajátítási eljárás útján való alapítása, a javaslat a kereskedelemügyi minisztert felhatalmazza, hogy a földmívelésügyi miniszterrel egyetértve, a vezetékjog alapján elfoglalható legnagyobb területet megállapítsa. A 27. §-hoz. A vezetékjog telekkönyvi bejegyzése feleslegesnek látszik, mert az engedélyes kártérítő kötelessége folytán az ingatlan értékére számbavehető befolyással nem lehet és így a vezeték felállítása előtt sem fűződik komoly érdek annak felismerhetővé tételéhez, a vezeték tényleges felállítása után viszont a jog Kepv. iromány. 1927—1932. XXIII. kötet. 6
