Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról
42 » 1026. szám. a& ingatlan minden megszerzője részéről a telekkönyvi bejegyzés nélkül is felismerhető. Bár a vezetékjog gyakorlója az elfoglalt területet nem sajátjaként tartja birtokában, mégis éppen a vezetékjog jogi természetének tisztázása érdekében ki kellett mondani, hogy az ilyen területhasználat tulajdont nem eredményez. A vezetékjog szolgalomszerű jellegénél fogva rendelkezni kellett a teleknek e jog alól nemgyakorlás folytán beálló felszabadulásáról, mégpedig a mai jogunkban általában érvényesülő harminckét évi határidő lényeges megrövidítésével. A vezetékjog megszűnésével az engedélyesnek az'előbbi állapot lehető visszaállítására kötelezése külön indokolásra nem szorul. A 28. §-hoz. A vezetékjog kétségkívül az engedélyes érdekét szolgálja és az ebből eredő vagyoni hátrány megtérítésére való kötelezése már abból az alaptételből folyik, hogy a tulajdonos jogát beleegyezése nélkül korlátozni csak teljes kártalanítás mellett szabad. A kártalanítás mértéke tekintetében egyébként felmerülő tömeges jogviták megelőzése érdekében a javaslat a kártalanítás rendes mértékének megállapítását rendeleti útra utalja. Ez a rendelet, amely a kártalanítási Összeget a végzett munkálatok és az érintett terület művelési ága szerint esetleg táblázatba fogja foglalni, a kárdíjak és a hajtópénz tekintetében fennálló jogszabályokhoz (1. 1928 : X t.-c. 17. §) hasonló jelentőségű lesz. A rövid elévülés és az ingatlan tulajdonosával létesített megállapodások hatályosságának elismerése is a kárigények gyors és minél egyszerűbb rendezését kívánja biztosítani. A 29. §-hoz. A saját használatú villamosmű javára szóló kisajátítás mellett nem hozhatók fel azok az érvek, amelyeket a javaslat a közhasználatú villamosművek tekintetében érvényre juttat. Saját használatú villamosmű javára tehát csak annyiban lehet kisajátításnak helye, amennyiben ez a jog magát az ily villamosművet létesítő vállalatot is megilletheti. A saját használatú villamosművek megengedése szükségképpen vonja maga után, hogy az azt létesítő vállalat telepei közt az összekötő vezeték felállítása se ütközzék leküzdhetetlen akadályba. Erre a célra szolgál a vezetékjog, amely azonban magántulajdonban álló területekre nem terjedhet ki. V. fejezet. A villaniosmnvek üzemének fenntartása. A 30. §-hoz. Közhasználatú villamosmű műszaki vezetését e szakasz szerint csak az láthatja el, aki a megkívánt szakképzettséggel saját személyében rendelkezik. A technika haladásával mindjobban specializálódnak és sokasodnak a villamosművek vezetésében csoportosuló tevékenységek és tekintve az üzem folytonosságához és szakszerűségéhez fűződő közérdeket, különösen akkor, ha az energiatelepeknek közös gyűjtővezetékre kapcsolt országos együttműködésére gondolunk, meg kell kívánni, hogy az üzemek vezetésében a szakszerűség mellett a fegyelem és a felelősségérzet mennél tökéletesebben érvényesüljenek. Ugyanezt kívánja az engedélyes érdeke is, mert a nagynyomású gőzkazán, a speciális tüzelések, a gőzturbina, az energiafejlesztő gépek, a feszültségváltók (transzformátorok), a nagyfeszültségű és éppen e miatt veszélyes távvezetékek és egyéb modern berendezések gazdaságos működésének és karbantartásának, nemkülönben a fogyasztói érdekek kielégítésének előfeltétele az üzem szakszerű vezetése. Bár szakképzett üzemvezető alkalmazása nem érinti az engedélyes vagyonjogi felelősségét az üzem vezetése tekintetében fennálló kötelezettségek megszegéséért, e részben is nagyobb megnyugvást kelthet az üzemvezető szakképzettsége. A 31. §-hoz. Az előbbi szakaszhoz fűzött ékhez hasonló meggondolások okolják meg a némely munkákhoz megkívánt szakismeretek előírását. Megjegyzendő^
