Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.

Irományszámok - 1927-1026. Törvényjavaslat a villamos energia fejlesztéséről, vezetéséről és szolgáltatásáról

42 » 1026. szám. a& ingatlan minden megszerzője részéről a telekkönyvi bejegyzés nélkül is felis­merhető. Bár a vezetékjog gyakorlója az elfoglalt területet nem sajátjaként tartja birtokában, mégis éppen a vezetékjog jogi természetének tisztázása érdekében ki kellett mondani, hogy az ilyen területhasználat tulajdont nem eredményez. A ve­zetékjog szolgalomszerű jellegénél fogva rendelkezni kellett a teleknek e jog alól nemgyakorlás folytán beálló felszabadulásáról, mégpedig a mai jogunkban általá­ban érvényesülő harminckét évi határidő lényeges megrövidítésével. A vezeték­jog megszűnésével az engedélyesnek az'előbbi állapot lehető visszaállítására köte­lezése külön indokolásra nem szorul. A 28. §-hoz. A vezetékjog kétségkívül az engedélyes érdekét szolgálja és az ebből eredő vagyoni hátrány megtérítésére való kötelezése már abból az alap­tételből folyik, hogy a tulajdonos jogát beleegyezése nélkül korlátozni csak teljes kártalanítás mellett szabad. A kártalanítás mértéke tekintetében egyébként fel­merülő tömeges jogviták megelőzése érdekében a javaslat a kártalanítás rendes mértékének megállapítását rendeleti útra utalja. Ez a rendelet, amely a kártalaní­tási Összeget a végzett munkálatok és az érintett terület művelési ága szerint esetleg táblázatba fogja foglalni, a kárdíjak és a hajtópénz tekintetében fennálló jogszabályokhoz (1. 1928 : X t.-c. 17. §) hasonló jelentőségű lesz. A rövid elévülés és az ingatlan tulajdonosával létesített megállapodások hatályosságának elismerése is a kárigények gyors és minél egyszerűbb rendezését kívánja biztosítani. A 29. §-hoz. A saját használatú villamosmű javára szóló kisajátítás mellett nem hozhatók fel azok az érvek, amelyeket a javaslat a közhasználatú villamos­művek tekintetében érvényre juttat. Saját használatú villamosmű javára tehát csak annyiban lehet kisajátításnak helye, amennyiben ez a jog magát az ily villa­mosművet létesítő vállalatot is megilletheti. A saját használatú villamosművek megengedése szükségképpen vonja maga után, hogy az azt létesítő vállalat telepei közt az összekötő vezeték felállítása se ütközzék leküzdhetetlen akadályba. Erre a célra szolgál a vezetékjog, amely azonban magántulajdonban álló területekre nem terjedhet ki. V. fejezet. A villaniosmnvek üzemének fenntartása. A 30. §-hoz. Közhasználatú villamosmű műszaki vezetését e szakasz szerint csak az láthatja el, aki a megkívánt szakképzettséggel saját személyében rendel­kezik. A technika haladásával mindjobban specializálódnak és sokasodnak a villa­mosművek vezetésében csoportosuló tevékenységek és tekintve az üzem folytonos­ságához és szakszerűségéhez fűződő közérdeket, különösen akkor, ha az energia­telepeknek közös gyűjtővezetékre kapcsolt országos együttműködésére gondolunk, meg kell kívánni, hogy az üzemek vezetésében a szakszerűség mellett a fegyelem és a felelősségérzet mennél tökéletesebben érvényesüljenek. Ugyanezt kívánja az engedélyes érdeke is, mert a nagynyomású gőzkazán, a speciális tüzelések, a gőz­turbina, az energiafejlesztő gépek, a feszültségváltók (transzformátorok), a nagy­feszültségű és éppen e miatt veszélyes távvezetékek és egyéb modern berendezések gazdaságos működésének és karbantartásának, nemkülönben a fogyasztói érdekek kielégítésének előfeltétele az üzem szakszerű vezetése. Bár szakképzett üzemvezető alkalmazása nem érinti az engedélyes vagyon­jogi felelősségét az üzem vezetése tekintetében fennálló kötelezettségek meg­szegéséért, e részben is nagyobb megnyugvást kelthet az üzemvezető szakkép­zettsége. A 31. §-hoz. Az előbbi szakaszhoz fűzött ékhez hasonló meggondolások okol­ják meg a némely munkákhoz megkívánt szakismeretek előírását. Megjegyzendő^

Next

/
Oldalképek
Tartalom