Képviselőházi irományok, 1927. XXIII. kötet • 1025-1123. sz.
Irományszámok - 1927-1085. A képviselőház pénzügyi és közoktatásügyi bizottságának együttes jelentése "a kiadások apasztásáról, a szolgálati vagy munkabérviszonyból és a tantiémekből származó jövedelmek megadóztatásáról és egyéb rendelkezésekről" szóló 1072. számú törvényjavaslat tárgyában
306 1085. szám. À 8. §. tartalmazza az adótételeket. E részben meg kell jegyezni, hogy a megvalósítani kívánt külön adó a progresszivitás elvét fokozottabb mértékben valósítja meg, mint az alkalmazottak kereseti adója, amennyiben — mint említtetett — nagyobb létminimumot vesz alapul, de viszont a nagyobb kereseteknél (heti 2500 P-n, illetőleg havi 10 000 P-n felül) az adókulcsot egészen 10 %-ig emeli. Nehogy azonban az új adó az alkalmazottak indokolatlan további megterhelését vonhassa maga után, kimondja a törvényjavaslat, hogy a külön adó után pótadót nem lehet kivetni. A 9.-—13. §-ok a külön adó megállapítására és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket, valamint a büntető rendelkezéseket tartalmazzák. Ezeknek a szakaszoknak rendelkezéseit az egyesített bizottság a tervezett adó eredményessége szempontjából S7intén szükségeseknek és indokoltaknak tartja. Felemlítendő ezen szakaszok rendelkezései közül, hogy tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat intenciója szerint a külön adó viselője csak az lehet, aki a szolgálati illetmény, illetőleg a tantiém élvezője, a 10. §. •— igen helyesen — lehetővé teszi a vállalatnak, hogy ezt az adót az alkalmazottra, illetőleg a tantiém élvezőjére még abban az esetben is átháríthassa, ha netán szerződésileg kötelezte magát az adók viselésére. A 12. és 13. §-ok szerint az életbeléptetendő külön adó a bizottság javaslata szerini 1931. évi január hó l.-jén lépne életbe és úgy ezen illetmények, mint a tantiémek utáni külön adó az 1931/32. költségvetési év végéig maradna érvényben, azután pedig a mindenkori költségvetési törvényekben kell majd elhatározni, hogy részben vagy egészben továbbra is fenntartassék-e vagy sem. A törvényjavaslat III. fejezetében foglalt egyéb rendelkezések közül a 14. §. a rokkantellátási adóról szóló 1925 : XLVIII. t.-c. hatályát az 1935. év végéig kívánja meghosszabbítani. Miután az államháztartás a rokkantellátási adóból eredő bevételt nein nélkülözheti, a rokkantellátási díjak pedig a dolog természeténél fogva nem szállíthatók le, az egyesített bizottság a tervezett rendelkezést indokoltnak tar'ja. Indokoltnak tartja azt is, hogy a javaslat erre az adóra vonatkozólag is akként intézkedik, hogy annakidején a költségvetési törvényben kell majd határozni a felől, hogy továbbra is fenntartassék-e és milyen, adótételek mellett. A költségvetési (appropriációs) törvényjavaslat megajánlási szakaszához ugyanis szorosan hozzátartozik, annak integráns részét képezi annak a megjelölése is, hogy valamely csak bizonyos időtartamra megállapított fedezet továbbra is igénybevehető-e vagy sem és milyen mérvben. A 15. §, az úgynevezett törpeiskoláknak, vagyis az olyan iskoláknak az összevonására vonatkozik, amelyeknek fenntartását a tankötelesek létszáma nem indokolja. Ezekre nézve a javaslat azt tervezi, hogy egyetlen állami iskolába vonassanak össze. Ez a rendelkezés is takarékossági célokat szolgál, s nemcsak az iskolafenntartókat, hanem az államháztartást is közvetlenül érinti, miután az államkincstár a nem állami iskolák tanszemélyzetének illetményeihez fizetéskiegészítéssel járul hozzá. Erre való tekintettel az egyesített bizottság ezt a rendelkezést helyesnek és szükségesnek tartja s azt a később említendő módosításokkal teljes egészében magáévá teszi. Rendelkezéseket tartalmaz ez a szakasz az összevont iskola -céljaira szükséges iskolaépület biztosítása, az összevonás folytán feleslegessé vált tanerők elhelyezése és törpeiskolák részére újabb fizetéskiegészítő államsegélyek engedélyezésének betiltása iránt is, ami természetes velejárója a tervezett intézkedésnek. A 16. §. à törvény életbeléptetésére és végrehajtására vonatkozik. Miután az előadottak szerint a törvényjavaslatnak a megtakarítások elérésére, valamint új bevételi forrás nyitására vonatkozó rendelkezései alkalmasak arra, hogy a jelenlegi gazdasági viszonyok által megnövekedett feladatok telje-