Képviselőházi irományok, 1927. XXII. kötet • 981-1024. sz.

Irományszámok - 1927-999. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a törvénykezés egyszerűsítéséről" szóló 929. számú törvényjavaslat tárgyában

158 999. szám. kedéseknek. Már is a magyar királyi Kúria bíráinak létszáma aránytalanul nagyobb más államok legfelsőbb bíróságainak személyi létszámánál. Ha segíteni akarunk, — segíteni pedig feltétlenül kell — akkor nincs más hátra, mint törvényes rendel­kezésekkel gátat vetni a perek fölösleges elhúzásának. Áll ez a szempont úgy a polgári, mint a büntető eljárásra. Ügy a polgári, mint a büntető per során egyszerűsíteni kellett bizonyos olyan eljárási rendel­kezéseket, melyek csak a per elhúzására vétettek igénybe. Az egyszerűsítési elv­nek következetes alkalmazásával a peres eljárás gyorsabban és úgy a felekre, mint az államkincstárra nézve olcsóbban fogja elérni azt a célt, amire minden pernek törekednie kell : az anyagi igazság kiderítését és megállapítását. Az anyagi igazság kiderítése lévén minden per végcélja, a javaslat gondosan őrködik mindkét perrendtartásunk alapelvei: a nyilvánosság, a szóbeliség és a közvetlenség fölött. Mindeniket a maga közérdekű érvényesülési körében fenn­tartja. Nem zárkózhatunk el azonban annak felismerése elől, hogy a három alap­elvnek merev alkalmazása nem mindenütt célravezető, hiszen maguk a vonat­kozó alaptörvények sem viszik keresztül ezeket az elveket dogmaszerű kizáró­lagossággal. Semmi közérdek sem fűződik például ahhoz, hogy a házassági perek tárgyalása és a határozatok kihirdetése nyilvános legyen, ellenkezőleg, célszerű­nek és indokoltnak látszott, hogy ezekben a perekben tovább fejlesszük perrend­tartásainknak a nyilvánosság kizárására vonatkozó rendelkezéseit. Polgári perrendtartásunk eddig is az egész vonalon alátámasztotta a szóbeli­séget bizonyos perbeli mozzanatok írásbeli lerögzítésével, a vádirat, kifogás vagy észrevétel, a bejelentett perorvoslatok írásbeli indokolása a bűnvádi perrendtartás­ban is a felek részéről is tág teret nyújtott az írásbeliségnek, a jegj^zőkönyve­zés, az ítéletek írásbafoglalása pedig a szóbeliség eredményeinek lerögzítése szem­pontjából egyenesen parancsoló szükségesség. Nem a szóbeliség elvének korlá­tozása tehát, hanem a szóbeliségnek hathatósabb alátámasztása, mikor a javas­lat a polgári eljárásban a felek szóbeli előterjesztéseinek írásbeli előkészí­tését gondosabbá és alaposabbá kívánja tenni. A bíróságok munkáját is könnyí­teni kívánja a javaslat akkor, mikor a szóbeli tárgyalás írásbeli alaposabb elő­készítésére törekszik. A szóbeliség elvének hathatósabb oltalmára szolgál az a rendelkezés is, mikor a javaslat az előkészítő iratok terjengősségével szemben újabb szabályokat állít fel. Általános tapasztalat ugyanis, hogy az előkészítő iratok az esetek igen nagy számában túlságosan terjengősek, az 1925 : VIII. t.-c. óta pedig, mióta előkészítő iratoknak a járásbírósági eljárásban is lehetősége nyílt, a járásbíróságok előtt folyó perek egy része is átcsúszott az írásbeliség terü­letére. Az előkészítő iratoknak a javaslatban tervezett korlátozása a Pp. eredeti elgondolásának hathatósabb megvalósítását célozza. A közvetlenség elve nem zárja ki a bizonyításnak előzetes felvételét és a per során elrendelt bizonyításnak megkeresett bíróságok útján való foganatosítását. A bíróságok tehermentesítése szempontjából indokolt a megkeresés útján történő bizonyításfelvételnél a közjegyzők, és egészen egyszerű esetekben a községi bíró­ságok igénybevétele, amely utóbbinál a falusi lakosság érdekeit is szemelőtt kellett tartani. Perrendtartásaink ezen alapelveinek szemmeltartása mellett is kénytelen volt a javaslat az írásbeliség terén olyan reformokkal jönni, melyek látszólag az írásbeliség elvének keresztültörését jelentik. Ilyen reformok : a polgári eljárásban a fizetési meghagyás, a bűnvádi eljárásban a büntetőparancs körének bizonyos kiterjesztése. E rendelkezéseknél a javaslatot a következő elgondolások vezették : Ha a fizetési meghagyással szemben a fél, kinek terhére a fizetési meghagyás kötelezettséget állapít meg, nem él ellentmondással, illetve ha a büntetőparancs­\

Next

/
Oldalképek
Tartalom