Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

356 929. szám. vény javaslatnak ezt az álláspontját a fellebbezési tárgyalásnak a lehetőséghez képest szükséges koncentrációja, a további halasztások mellőzése és ily kép a fellebbezési eljárás megrövidítése indokolja. Ebből folyólag a törvényjavaslat a Pp. 481. §-át úgy változtatja meg, hogy a fellebbezésben a fellebbező fél új tényállásait, nyilatkozatait és bizonyítékait nemcsak a tárgyalás előkészítése végett köteles előadni, hanem ha azokat itt elő nem adja, rendszerint többé nem is érvényesítheti. Ennek az elvnek következménye, hogy a javaslat szerint az írásban beadott fellebbezést ügyvédi ellenjegyzéssel kell ellátni. A Pp. 484. §-a, illetőleg az annak helyébe lépett 1925 : VIII. t.-c. 16. §-a szerint a fellebbezési eljárásban a törvényszéki eljárás szabályai nyernek alkalmazást, az ügyvédi képviselet tehát kötelező. A fellebbezési eljárás ily szabályozása mellett szükséges, hogy ez a szabály már az írásban beadott fellebbezésre is alkalmazást nyerjen, mert ha a fellebbezés rosszul van szerkesztve, annak hibáit az ügyvéd a fellebbezési tárgyaláson többé nem pótolhatja. A 26. §-hoz. A Pp. 482. §-a értelmében a járásbíróság ítélete ellen a fellebbezést jegyzőkönyvbe is lehet mondani. Vitás volt, hogy olyan járásbírósági perben, amelyben az ügyvédi képviselet kötelező, a fellebbezést csak az ügyvéd mondhatja-e jegyzőkönyvbe, vagy pedig a fél személyesen is. A törvényjavaslat ezt a kétséget eloszlatja azzal, hogy a fél a járásbíróság ítélete ellen a fellebbezést csak akkor mondhatja jegyzőkönyvbe, hogyha az ügyben az ügyvédi képviselet nem kötelező. Ebben az esetben a javaslat a Pp. rendelkezésének fenntartását célszerűnek tartja, mert ezek a perek a fellebbezési eljárásban nyilvános előadásra kerülnek, ahol a fél jelenléte nem szükséges és így á fél ügyvéd igénybevétele nélkül elérheti azt, hogy a fellebbezési bíróság az első bíróságnak hibás ítéletét megváltoztassa. A .27. §-hoz. A Pp. 483. §-a szerint az elsőbíróság, amelynél a fellebbezést beadták, nem vizsgálja, hogy van-e fellebbezésnek helye vagy hogy a fellebbezés kellő időben volt-e beadva, hanem minden vizsgálat nélkül felterjeszti azt a felsőbírósághoz és csak ez észleli a fenti körülményeket. E rendelkezésnek az volt az oka, hogy abban az esetben, ha a fellebbezést az elsőbíróság ilyen okból visszautasítja, a fél a visszautasító végzés ellen felfolyamodással él és így nem kerülhető ki, hogy a fellebbezési bíróság foglalkozzék vele. Ennek ellenére a Pp. 483. §-a ebben az irányban arra a panaszra ad okot, hogy sok esetben feleslegesen megterheli a fellebbezési bíróságot oly munkával, amelyet az elsőbíróság is elvégezhetne és az elsőbíróságnál sem kímél meg munkát, mert a felterjesztés ugyanannyi munkát ad, mint a visszautasítás ; a visszautasító végzés ellen használt alaptalan felfolyamodásokat pedig bírsággal lehet elriasztani. A törvényjavaslat ennélfogva módosítja a jelzett irányban a Pp. 483. §-ának rendelkezéseit. A 28. §-hoz. A Pp. 489. §-a szerint a fellebbező ellenfele a fellebbezési tárgyalás előkészítése céljából előkészítő iratot közölhet. A 25. § indokolása kifejti, hogy a törvényjavaslat a fellebbezési eljárást úgy módosítja, hogy a fellebbezés szóbeli tárgyalása rendszerint lényegileg az iratokban foglaltakra szorítkozik. Ennek következtében a törvényjavaslat szerint az ellenfél előkészítő iratának helyébe a válaszirat lép, amelyet a törvényjavaslat általánosságban olykép szabályoz, mint a Pp. 531. §-a a felülvizsgálati eljárásban a válasziratot. A 29. §-hoz. Ez a §. folyománya annak, hogy a javaslat 34. §-a szerint a felek elmaradása nem gátolja a fellebbezés elintézését. E rendelkezés követkéz-