Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

029. szám. 357 tében gondoskodni kell arról, hogy a felek távollétében is megtörténjék a fellebbezési kérelem és ellenkérelem felolvasása. A 30. §-hoz. A Pp. 493. §-a szabályozza a fellebbező ellenfelének csatlakozását a fellebbezéshez. A 25. §. indokaiban kifejtetteknél fogva a csatlakozás szabályait is a fellebbezés új szabályozásához képest kellett módosítani. A 31. §-hoz. A Pp. 495. §-a szerint a fellebbezési kérelem és ellenkérelem -— eltekintve a tilos keresetváltoztatástól, — a szóbeli tárgyalás befejezéséig megváltoztatható. A fellebbezési eljárásnak a 25. §. indokaiban kifejtett megváltoztatása következtében a törvényjavaslat eltér a Pp. rendelkezéseitől és olykép rendelkezik, hogy a fellebbezésben és a válasziratban előterjesztett kérelmeket és ellenkérelmeket a szóbeli tárgyaláson megváltoztatni nem lehet. Ez alól az általános szabály alól célszerűségi szempontokból kivesz egyes eseteket, amelyeket nem tekint megváltoztatásnak. Ezek az esetek lényegileg megfelelnek a Pp. 188. §. 2—6. pontjaiban a keresetváltoztatás tilalma alól kivett eseteknek. E kivételek nélkül a megváltoztatási tilalom felesleges formalitásokra és a perek elszaporítására vezetne. A 32. §-hoz. A 32. §. tartalmazza a fellebbezési eljárás szabályozásának azt a módosítását, amelyet a 25. §. indokolásában már kifejtettem. Az ott előadottakhoz csak azt kell hozzátenni, hogy a felek az elsőbírói ítéletből már tudomást szerezhettek arról, hogy melyek azok a tényállítások, ténybeli nyilatkozatok, bizonyítékok vagy kérelmek, amelyeket már az elsőbíróság előtt fel kellett volna hozniok vagy érvényesíteniök. Mindezeket a fellebbezésben és a válasziratban még pótolhatják. Semmiféle ok nem szól tehát a mellett, hogy a feleket feljogosítsuk arra, hogy ezeket még a fellebbezésben és válasziratban is elhallgassák és csak a szóbeli tárgyaláson lepjék meg ezekkel a bíróságot és az ellenfelet, sőt ha több szóbeli tárgyalás van, ezeket még a legutolsó szóbeli tárgyalás végén is felhozzák, mégpedig ismételten, s előidézzék ily kép az eljárás befejezésének késleltetését. A 33. §-hoz. A Pp. 507. §-a értelmében a fellebbezési bíróság ítéletében a tényállás előadásánál az elsőbíróság ítéletére is hivatkozhatik. Nem indokolt, hogy ez a rendelkezés csak a tényállás előadására szorítkozzék, és ha a fellebbezési bíróság az indokokat általában helyeseknek tartja, ebben a tekintetben is ne hivatkozhassék az elsőbíróság ítéletére. Ez az ítéletszerkesztést megkönnyíti és a fellebbezési bíróság munkáját csökkenti. Természetes, hogy e mellett a fellebbezési bíróság azokat az okokat, amelyek a bizonyítékok szabad mérlegelésében meggyőződését előidézték, úgyszintén azokat, amelyek miatt a bizonyítást elégtelennek tartja vagy a fél ajánlotta bizonyítást mellőzte, az ítéletben tüzetesen előadni köteles. A 34. §-hoz. Miután a 25. §-nál előadott indokoknál fogva a javaslat szerinti fellebbezési eljárásnak súlypontja nem a tárgyaláson, hanem az iratokon van, fölösleges a feleket szóbeli tárgyaláson való megjelenésre kényszeríteni és a tárgyalás elmulasztására oly szigorú következményeket szabni, mint azt a Pp. 510. §-a teszi. A javaslat ennélfogva olyképpen szabályozza ezt a kérdést, hogy a; kellően értesített feleknek vagy egyiküknek elmaradása a fellebbezés elintézését nem gátolja. Miután ilykép a feleknek részvétele a fellebbezési tárgyaláson nem szükséges, nem volna indokolt, hogy a tárgyalásról való elmaradás miatt igazo-