Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.

Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről

929. szám. 339 Az az ügyvéd, aki az ügyvédek lajstromába való felvétel előtt ítélőbíró, kir. ügyész vagy más köztisztviselő volt, hivatali működésének megszűntétől számított három éven át nem képviselhet feleket az előtt a bíróság vagy hatóság előtt, amelynél mint bíró vagy tisztviselő működött, illetőleg, amely bíróság mellé van rendelve az a kir. ügyészség, amelynek tagja volt. 120. §. Az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-át a következő rendelkezések egészítik ki: Ha az idézés a kisajátítási összeírásban megnevezett valamelyik tulajdonos részére vagy valamelyik telekkönyvileg egyébként érdekelt fél részére akár azért, mert meghalt, akár pedig jbármi más okból nem kézbesíthető — elhalálozás esetében az illetőnek az örökösei részére, — a kézbesíthetetlenség egyéb eseteiben pedig magának az illetőnek részére ügygondnokul ki kell rendelni az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-ának 1. bekezdése értelmében a távollevők vagy ismeretlen tartózkodásúak számára hivatalból kinevezett gondnokot. Az ekként kirendelt ügygondnok a kártalanítási eljárás további folyamán mindaddig képviseli az illető felet, illetőleg annak örököseit, míg az illető fél vagy kellően igazolt örököse nem jelentkezik és az eljárásba be nem lép. Azokat, akiknek képviseletére az 1. bekezdés értelmében ügygondnokot rendeltek, erről utolsó ismert lakáscímükre postán küldött ajánlott levélben kell értesíteni ; ezt az értesítést a postára adást követő második napon kézbesítettnek kell tekinteni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha nem az 1881 : XLI. t.-c. 46. §-a szerint kibocsátott idézést, hanem a kártalanítási eljárás további folyamán hozott valamely végzést vagy az 55. §. szerint hozott érdemlege s kártalanítási határozatot nem lehet kézbesíteni. 121. §. Az örökösödési eljárásról szóló 1894 : XVI. t.-c. 75. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : Telekkönyvezett ingatlanról rendelkező hagyatékadó végzést (hagyatéki bizonyítványt) jogerőre emelkedése után át kell tenni a telekkönyvi hatósághoz s amennyiben az áttételig az öröklési illeték kiszabásáról a bíróság értesítést nem kap, a telekkönyvben az öröklési illeték rangsorát fel kell jegyezni. A vagyonátruházási illetékről szóló 1920 : XXXIV. t.-c. 65. §-ának 2. bekezdése hatályát veszti. Az 1920 : XXXIV. t.-c. 23. §-ának 4. bekezdésében a bejegyzés rangsora alatt — ha rangsorfeljegyzés történt — a feljegyzés ranghelyét kell érteni. 122. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 12. §-át a következő rendelkezés egészíti ki : A felperes köteles a keresetlevélnek mellékleteivel felszerelt bélyegmentes példányát a telekkönyvi hatóság irattára részére csatolni. 123. §. Az 1912 : LIV. t.-c. 20. fát a következő rendelkezések egészítik ki: Ha a bíróságnak abban a kérdésben" kell határoznia, hogy valakit elmegyógyintézetbe vagy kórházi elmebetegosztályba fel lehet-e venni vagy onnan el kell-e bocsátani, az eljárásnak költsége felől a Pp. rendelkezéseinek és a betegápolási költségek viselésére vonatkozó szabályoknak megfelelő alkalmazásával hoz marasztaló határozatot. A népjóléti miniszter az igazságügyminiszterrel egyetértve rendelettel szabályozhatja azt, hogy mennyiben jár díjazás az elmegyógyintézeti vagy közkórházi vezetőnek vagy orvosnak, akit a bíróság az e §.. alá eső eljárásban annál az intézetnél vagy kórháznál tartott szakértői szemle során alkalmazott elmeorvosszakértőnek, amelynél vezetőként vagy orvosként alkalmazva van. Magángyógyintézetbe való felvétel vagy onnan elbocsátás ügyében folytatott eljárásnál az ápolási díj fizetésére kötelezett helyett az intézet fenntartóját is lehet az eljárás költségeinek előlegezésében marasztalni. Érintetlenül marad az intézet fenntartójának 43