Képviselőházi irományok, 1927. XX. kötet • 882-937. sz.
Irományszámok - 1927-929. Törvényjavaslat a törvénykezés egyszerűsítéséről
340 929. szám. az a joga, hogy az ápolási díj viselésére kötelezettől e költség megtérítését követelhesse. 124. §. Az 1912 :LIV. t.-c. 21. §-ának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép : Törvényes kiskorú gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében a gyámhatóság határoz. Ez azonban nem zárja ki azt, hogy a házassági per folyamán (Pp. 674. §.) a házassági per bírósága szükség esetében ideiglenesen határozzon ebben a kérdésben, ha a gyámhatóság nem határozott. A felbontó vagy ágytól és asztaltól elválasztó ítéletben a házassági per bírósága szükség esetében akkor is határoz a gyermek elhelyezésének és tartásának kérdésében, ha a gyámhatóság már határozott (1894 : XXXI. t.-c. 95. és 105. §-a). 125. §. Az 1925 : VIII. t.-c. 47. §-a úgy módosul, hogy az, ott szabályozott esküt (fogadalmat) kir. közjegyző előtt kell letenni. 126. §. A polgári ügyekben a törvényszéki egyesbíráskodás hatályának meghosszabbításáról szóló 1928 : XXII. t.-c. 1. §-ának 1. bekezdése úgy módosul, hogy a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925 : VIII. t.-c. 1. §-a ama rendelkezésének hatálya, amely szerint a kir. törvényszék polgári peres és nem peres ügyekben elsőfokon mint egyesbíró jár el,- a törvényhozás további rendelkezéséig fennmarad. Egyébként az 1928 : XXII. t.-c. 1. 5-ának 2. bekezdése és 2. §-a érintetlenül marad. 127. §. A kir. bíróságok és ügyészségek tagjainak az igazságügyminisztériumban való ideiglenes alkalmazhatásáról szóló 1899 : XL VIII. törvénycikknek az 1925 : XXXIII. törvénycikk értelmében 1930. évi december hó 31. napján lejáró hatálya 1935. évi december, hó 31. napjáig meghosszabbodik. 128. §. Minden ügyvédi meghatalmazáson a rendes okirati illeték mellett a forgalomban lévő kincstári bélyegektől elütő külön bélyeggel ügyvédi jóléti hozzájárulást kell leróni. Ennek költségét az ügyvéd saját felének terhére fel nem számíthatja és ez a pervesztes fél terhére sem állapítható meg, E hozzájárulásból befolyó jövedelmet az Országos Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet az 1908 : XL. törvénycikkben meghatározott ellátások kiegészítésére és egyéb segélyezési célokra fordítja. Az ügyvédi jóléti hozzájárulás összegét, valamint lerovásának és kezelésének részletes szabályait az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. A jóléti hozzájárulás a meghatalmazásokra megszabott okirati illeték egynegyed részénél nagyobb összegben nem állapítható meg. 129. §. Ahol valamely törvényben vagy más jogszabályban az ezzel a törvénnyel módosított vagy kiegészített törvényes rendelkezésre van hivatkozás, ehelyett a jelen törvénnyel módosított vagy kiegészített rendelkezést kell érteni. 130. §. E törvénynek rendelkezései nem érintik a polgári eljárás és az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925 : VIII. t.-c. 55. és 59. §-ában megjelölt összegeknek rendelettel megváltoztatására és az ezzel kapcsolatos rendelkezések megállapítására vonatkozólag foglalt felhatalmazás hatályát. A felülvizsgálat kizárására irányadó értékhatárt (37. §.) a kir. ítélőtáblának es a kir. törvényszéknek mint fellebbezési bíróságnak ítéletére vonatkozóan eltérően is lehet megállapítani. Az igazságügyminiszter az e törvény alapján kibocsátott rendeleteit a szükséghez képest kiegészítheti, módosíthatja és hatályon kívül helyezheti. . 131. §. Az igazságügyminiszter a polgári peres eljárásnak a polgári perrendtartásról szóló 1911 : 1. törvénycikkben (Pp.), a polgári elj aras es az igazságügyi szervezet módosításáról szóló 1925 : VIII. törvénycikknek (Ppn. •— 1. perrendtartási novella) a peres
