Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-828. A képviselőház közgazgadasági és közlekedésügyi bizottságának jelentése "a közhasználatú gépjárművállalatokról" szóló 815. számú törvényjavaslat tárgyában

44 828 szám. ameíy erre a célra berendezett gépjáróművön kizárólag a betegeket és ezek kísérőit fuvarozza ; 5. a hullaszállító gépjáróművállalat, amely erre a célra berendezett gépjáróművön hullákat fuvaroz. 3. §. Nem tartozik ennek a törvénynek hatálya alá : 1. amennyiben a fuvarozás valamely város, vagy község területén túl nem terjed a) a fuvarozást is végző szállítmányozónak gépjárómű-fuvarozása ; b) a temetkezési vállalatnak gépjáróm űvel űzött hullafuvarozása ; 2. a gépjáróművel űzött bérkocsi vállalat, hacsak a törvény idevonatkozóan külön nem rendelkezik. 4. §. Gépjáróművel űzött bérkocsivállalat alatt előre meg nem állapított útvonalon esetenkint ellenszolgáltatás fejében fuvarozó olyan vállalatot kell érteni, amelynek közhelyeken, vagy a telephelyen a közönség rendelkezésére tartott gépjáróművét csak egészben lehet fuvarozásra igénybe venni. A gépjáróművel űzött bérkocsivállalatokra továbbra is az 1922 : XII. törvénycikk rendelkezéseit kell a következő eltérésekkel alkalmazni : a) mindennemű géperejű bérkocsinak a közönség rendelkezésére tartása engedélyhez kötött ipar ; b) mindennemű géperejű bérkocsi vállalatnak az iparengedélyt törvényahtósági jogú városokban a polgármester adja : c) az engedélyező hatóságot mindennemű géperejű bérkocsi vállalattal szemben ennek a törvénynek 37. §-ában megállapított bírságolási jog illeti meg ; d) az ennek a törvénynek 39. §-ában szabályozott szavatossági biztosítási kötelezettség mindennemű géperejű bérkocsivállalatra kiterjed ; e) a hazai beszerzésnek e törvény 39. §-ában megállapított kötelezettsége a gépjáróművet közhelyen a közönség rendelkezésére tartó géperejű bérkocsivállalatokra is kiterjed és a kereskedelemügyi miniszter ezt a kötelezettséget a hazai ipar mindenkori termelési viszonyaihoz képest egészben, vagy részben a gép járóművet a telephelyen a közönség rendelkezésére tartó bérkocsivállalatra is kiterjesztheti ; f) a kereskedelemügyi miniszter mindennemű géperejű bérkocsivállalat által újonnan használatba venni kívánt járómű nagysága, szerkezete és felszerelése tekintetében közérdekből különleges feltételeket állapíthat meg ; g) közhelyen a közönség rendelkezésére tartott gépjárómúvet a kereskedelemügyi miniszter által meghatározandó viteldíj jelzővel kell felszerelni ; h) mindennemű géperejű bérkocsivállalatnak adott iparengedélyt vissza lehet vonni attól, aki iparát az iparengedély kézbesítésének napjától számított három hónap alatt nem kezdte meg. Az iparengedély kiadására illetékes iparhatóság a fél kérelmére ezt a határidőt a közérdek sérelme nélkül meghosszabbíthatj a, na a fél igazolja, hogy iparát méltánylást érdemlő okból az e pontban megállapított határidőn belül nem kezdhette meg. Aki a géperejű bérkocsiipart egyfolytában 6 hónapon át nem űzi, utóbb az ipart csak újabb iparengedély alapján folytathatja. Az iparengedély kiadására illetékes iparhatóság ezt a határidőt a fél kérelmére méltánylást érdemlő okból legfeljebb egy évre meghosszabbíthatj a. Ha az iparengedély több kocsi üzembentartására szól, ennek a pontnak az ipar megkezdésére és szüneteltetésére vonatkozó rendelkezését az egyes kocsikra vonatkozóan kell megfelelően alkalmazni. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az érdekképviseletek és az érdekelt miniszterek véleményének meghallgatása után a géperejű bérkocsiiparokat, vagy ezeknek valamelyik nemét, ha az engedélyhez kötést közérdek többé nem kívánja, az engedélyhez kötött iparok sorából törölhesse és szabad iparnal: nyilváníthassa,