Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-880. A képviselőház közigazgatási bizottságának jelentése "Budapest székesfőváros közigazgatásáról" szóló 865. számú törvényjavaslat tárgyában

880. szám. 275 Az (5) bekezdés utolsó mondatát a bizottság kihagyta és ennek helyére felvette a következőket: „Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt." A 61. §-h o z. A (2) bekezdés végére a bizottság a következő szöveget vette fel : „Ha a megválasztott tisztviselő a hivatali esküt a választást végző hatóság előtt — közvetlenül a választás után —- nem tehetné le, ez a hatóság az eskü kivételére a polgármestert vagy helyettesét is felhatalmazhatja." Ezt a bizottság azért vette fel, mert ez megfelel az eddigi gyakorlatnak is és mert megtörténhetnék, hogy mivel a választást végző hatóság csak hosszabb időközökben tart esetleg ülést az eskü kivétele elhúzódnék, ami a közigazgatás rendes menetének kárára is lehetne. A (3) bekezdésben a bizottság csupán stiláris módosítást tett : „meg nem kezdheti" helyett „nem kezdheti meg" szavakat vette fel. Uj (4) bekezdést vett fel a bizottság a következő szöveggel : ,,(*) Az a tisztviselő, aki megválasztásának, illetőleg kinevezésének közlésétől számított 15 nap alatt igazolatlanul nem jelentkezik eskütételre, vagy aki az eskü letételét megtagadja, olyan tekintet alá esik, mint aki a választást, illetőleg a kinevezést nem fogadta el.", A javaslatnak ugyanis az eshetőségekre is rendelkezést kell tartalmaznia. A 62. §. változatlan. A 63. §-h o z. A (2) bekezdés második sorában a „gyámság" szó után „és gondnokság" szavakat vette fel a bizottság a szabatos megjelölés végett. A (3) bekezdés végére felvette a bizottság a következőket : „Kivétetnek azok a székesfővárosi nyugdíjasok, akiknek havi nyugdíja a 200 pengőt meg nem haladja.", mert a bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy kisebb esetekben is a belügyminiszter jóváhagyása alá terjesztessék az ilyen alkalmazás. A (4) bekezdés végére felvette a bizottság a következőket : „azzal a módosítással, illetőleg kiegészítéssel, hogy a tiszti orvosok és az állatorvosok magánorvosi gyakorlatot nem folytathatnak.", mert ez megegyezik részben az eddigi törvényes állapottal, de meg azért is mondotta ki a bizottság ezt, mert nem találta kívánatosnak azt, hogy az esetleges magánorvosi gyakorlat az illető tisztviselőket megakadályozza hivatalos teendőiknek ellátásában. A 64. §-h o z. Az (1) bekezdést törölte a bizottság és helyébe a következőt vette fel : „(1) Az önkormányzati tisztviselő, aki hivatali kötelességének vétkes megsértésével másnak kárt okoz, köteles e kárt megtéríteni, kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna és ezt elmulasztotta. Csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetében felel a tisztviselő, ha olyan ügyben okozta a kárt, amelyben célszerűségi (discretionalis) tekintetek szerint kellett eljárnia/' Ez a szöveg majdnem teljesen megegyezik a polgári törvénykönyv törvényjavaslatának szövegével. A bizottság a régi (4) bekezdést (2) bekezdésnek vette fel, mert a helyes sorozás így kívánta. A régi (2) bekezdés ennek folytán (3) bekezdés lett, amelynek végére a következőket vette fel a bizottság : „kivéve, ha a károsult a kárt jogorvoslattal elháríthatta volna és azt elmulasztotta", a régi (3) bekezdést pedig törölte a bizottság, mert annak intézkedéseit felvette az előző bekezdésbe. A régi (5) bekezdésből: ennek folytán (4) lett és a régi (e) bekezdésből (5) lett. Uj (6) bekezdésként a bizottság a következőket vette fel : „(«) Ha a közhivatalnok oly kárért, melyet gyám, gondnok, vagy idegen érdekek védelmére rendelt más személy okozott, az utóbbival együtt azért felelős, mert ennek kirendelésében, ellenőrzésében vagy jogügyleteinek jóváhagyásában hivatali kötelességét megsértette ; egymásköz ötti viszonyukban a kártérítési kötelezettség egyedül a közvetlen károkozót terheli/' A bizottság azért vette fel ezen szakaszt, mert az együttes felelősség esetében ki akarta mondani azon elvet, hogy egymás35*