Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 241 városi közmunkák tanácsa hivatott, teljes összhangban áll az 1929 : XXX. t.-c. 58. §. (*) bekezdésének azzal a rendelkezésével, amely szerint a fővárosi közmunkák tanácsának hatásköre érintetlen marad. A (2) bekezdésben említett az az ügycsoport, amelyet szabályrendelet utalt vagy utal ezután a polgármester hatáskörébe, illetőleg amelyet szabályrendelet utalt eddig a tanács hatáskörébe, túlnyomórészt olyan, a székesfőváros háztartásával kapcsolatos ügyekből áll, amelyeket egyrészt kisebb jelentőségük miatt, másrészt nagy számuknál fogva sem volna indokolt a minisztérium II. fokú elbíráslása alá bocsátani. A (2) bekezdésnek az a rendelkezése pedig, hogy a polgármesternek, a törvényhatóság intézőtanácsának, valamint közgyűlésének határozata ellen a miniszterhez, illetőleg a közigazgatási bírósághoz van helye jogorvoslatnak, megegyezik az 1929 : XXX. t.-c. 57. §. 2. b) pontjával. Természetesen hatályos a most említett pontnak az a rendelkezése is, hogy azokban az ügyekben, amelyekben a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak van helye, már az elsőfokú határozat ellen, tehát a miniszter mellőzésével van helye panasznak a közigazgatási bírósághoz. Az 1929 : XXX. t.-c. 47. §-ának (3) bekezdése egyszerűen érintetlenül hagyja a törvényeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a főispánnak (főpolgármesternek) stb. fellebbezési és felterjesztési jogot biztosítanak. A 103. §. (3) bekezdése ezeket a rendelkezéseket nem érinti, hanem azokat kibővíti, amennyiben a törvényhatósági bizottság, valamint az intézőtanács bármely határozata ellen jogorvoslati jogot biztosít: a) a főpolgármesternek feltétlenül, tehát olyan esetben is, amikor a kérdéses határozat hozatalakor nem ő elnökölt ; b) az elnöknek, ha nem a főpolgármester volt is, — ami eddig nem volt biztosítva ; c) a tiszti főügyésznek. A jogorvoslati jognak ez a szabatos, és némileg kiterjesztő megállapítása a közérdek minél hatályosabb védelmét célozza. A 105. §-koz. A törvényben elrendelt szervezeti változásokkal kapcsolatosan gondoskodni kell első sorban az üzemi igazgatóságok újjászervezéséről, amelyet a törvényjavaslat értelmében a törvényhatósági bizottság újjáalakításától számított három hónap alatt kell keresztülvinni. A törvényjavaslatnak az a rendelkezése, amely az üzemi igazgatóságok megbízásának időtartamát hat évben szabja meg, a törvényhatósági bizottság hat évenkénti megújításával kapcsolatos. Természetes ugyanis, hogy a törvényhatósági bizottságnak minden újralakítása alkalmával meg kell adni a módot arra, hogy kiválaszthassa azokat, akiket a székesfőváros gazdasági életében olyan nagyfontosságú szerepet betöltő tényezőknek, az üzemeknek az irányításával megbízni kíván. Káros rendszertelenségnek és az egyöntetűség hiányának kíván véget vetni ós az üzemvitelt a törvényes mederbe kívánja terelni a javaslatnak az a rendelkezése, hogy a törvényhatósági bizottság az üzemek végleges alkalmazottainak egységes szolgálati és illetményszabályzatát, valamint nyugdíj- és nyugbér szabályzatát — a székesfőváros tisztviselőire és alkalmazottaira nézve érvényes szabályzatok szem előtt tartásával — a törvény hatályba lépésétől számított egy év alatt megalkotni köteles. A 106. §-hoz. Ez a szakasz megjelöli azokat a korábbi törvényeket, illetőleg ezeknek azokat a rendelkezéseit, amelyek a javaslat törvénnyé váltával hatályukat vesztik. Képv. iromány. 1927—1932. XIX. kötet. 31