Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
220 865. szám. évi XXX. t.-c. 35. §-a szerint is az intézőtanácsnak megfelelő szerv a törvényhatósági kisgyűlés látja el. A 33, §~hoz. A törvényhatósági bizottság elé kerülő ügyek szakszerűbb előkészítése céljából a rokon vonatkozású ügyek egyes csoportjaira terjedő jogkörrel a törvényhatóság állandó szakbizottságokat ; a bonyolultabb, nagyobb és különös szakértelmet kívánó ügyek előkészítése végett pedig az egyes ügyekre kiterjedő jogkörrel esetenként külön bizottságokat alakíthat. Az erre vonatkozó rendelkezések lényegükben teljesen azonosak az 1929 : XXX. t.-c. 27. §-ában foglaltakkal és ezért bővebb magyarázatra nem szorulnak. A törvényjavaslat a székesfőváros kegyúri jogainak gyakorlását a törvényhatósági bizottság római katholikus vallású tagjai sorából alakított kegyúri bizottság hatáskörébe utalja. Ez a rendelkezés megfelel az eddigi gyakorlat szellemének és biztosítja azt, hogy a székesfőváros római katholikus lakosságának éidekei kellő mértékben és kellő megértéssel figyelembe vétessenek a kegyúri jog gyakorlásával kapcsolatosan felmerülő kérdések eldöntésénél. A. 34, §-hoz, A törvényhatósági bizottsági tagság nemcsak jogokat biztosít, hanem a köz érdekében teljesítendő kötelességeket is ró azokra, akik a törvényhatósági bizottság tagjai sorában helyet foglalnak. Nem tartottam tehát mellőzhetőnek annak a rendelkezésnek a törvény beik tatását, amely a kötelességüket nem teljesítő bizottsági tagokat a legközelebbi választás alkalmával kizárja a választhatóságból. Ez a rendelkezés indokolásra és magyarázatra nem szorul, mert kétségtelenül a közérdeket sértő és méltánytalan lenne, hogy a. törvényhatósági bizottsági tagsági helyeket olyanok tölthessék be, akik a közügyek iránt egyáltalán nem érdeklődnek, a közéleti tevékenységben hasznos munkálkodással részt nem vesznek, és kizárólag csak egyéni hiúságuk kielégítése céljából, vagy esetleg más előnyök elérhetésének a reményében igyekeztek a bizottsági tagok sorába bekerülni. A 35. §-hoz. Ennek a §-nak rendelkezései teljesen azonosak az 1929 : XXX. t.-c. 25. §-ában foglalt rendelkezésekkel s ezért magyarázatot egyáltalán nem kívánnak, már csak azért sem, mert rendeltetésük kizárólag az, hogy megadják a módot arra, hogy az elnök a tárgyalás és tanácskozás rendjét és eredményességét biztosítsák a nélkül, hogy az elnök részére olyan jogokat állapítanának meg, amelyek az önkormányzatra sérelmesek lehetnének. A 36. §-hoz. Ez a §. ugyanazokat a rendelkezéseket tartalmazza, mint az 1929. XXX. t.-c. 28. §-a és ennek következtében magyarázatra egyáltalán nem szorul. Ha a törvényhozás bölcsesége helyesnek ítélte ezeknek a rendelkezéseknek a vidéki törvényhatósági jogú városokra és a vármegyékre vonatkozó törvénybe való felvételét, annál inkább indokolt és szükséges — a tanácskozás zavartalan menetének és a törvényhatósági bizottság komoly és érdemleges munkásságának biztosítása céljából — azoknak a székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlésében való alkalmazása. Az 1929: XXX. t.-c. 28. §-ába foglalt rendelkezéseket kiegészíti még a (io) bekezdésnek a költségvetés tárgyalását szabályozó rendelkezése, amely a mellett, hogy elegendő időt és módot ad a költségvetés alapos és részletekre is kiterjedő beható megvitatására, mégis korlátokat állít fel arra az esetre, ha netán a költségvetés tárgyalása indokolatlanul hosszúra nyúlnék, ami a törvényhatósági bizottság érdemleges munkásságát megbéníthatná és veszélyeztethetné.