Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 221 A 37—39. §-okhoz. A törvényjavaslat 37—39. §-ai a törvényhatósági bizottsági tagok érdekeltségét, a széksértés elkövetésének megtorlását és a közgyűlés nyilvánosságára vonatkozó szabályokat — amelyekre az 1872 : XXXVI. t.-c. 62. és 64. §-ai is tartalmaztak már rendelkezéseket —

: ugyanúgy állapítja meg, mint ahogy azok az 1929 : XXX. t.-c. 29—31. §-aiban meg vannak állapítva. Ezek a rendelkezések tehát külön indokolásra és bővebb magyarázatra ez alkalommal nem szorulnak. Csak azt kívánom megjegyezni, hogy ha a törvényhozás szükségesnek látta ezeknek a rendelkezéseknek az 1929 : XXX. t.-c.-be felvételét, azt ebben a törvényjavaslatban sem tartottam mellözhetőnek, mert ezeknek a kérdéseknek részletes és kimerítő szabályozása a székesfőváros törvényhatósági bizottságára vonatkozóan, még fokozottabb mértékben indokolt. A 40. §-hoz. Ez a §. lényegében azonos rendelkezéseket tartalmaz az 1929. XXX. t.-c. 33. §-ában foglalt rendelkezésekkel és azoktól csak annyiban tér el, hogy részletesen megállapítja, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvét kiknek kell aláírni, továbbá azt, hogy a közgyűlés jegyzőjét a polgármester jelöli ki. A közgyűlés határozatainak aláírását az elnök hatáskörébe utalja a javaslat. Ez a rendelkezés annyira természetes, hogy indokolásra nem szorul, mert nem vitatható, hogy a határozat aláírására elsősorban az hivatott, aki a határozat hozatalánál elnökölt. A 4L §-hoz.l£z a §. teljesen azonos az 1929 : XXX. t.-c. 32. §-ának vonatkozó rendelkezésével és nem jelent változást az 1872 : XXXVI, t.-c. 62. §-ának utolsó bekezdésében foglaltakkal szemben sem. A 42. §-hoz. A törvényhatósági bizottság képviseli a székesfőváros közönségének az egyetemét és a bizottság közgyűlése az a szerv, amelynek útján ennek a képviseletnek az akarata a legnyomatékosabban kifejezésre jut. Az ügyintézés természetéből következik ugyan, hogy ez a nagy taglétszámú és éppen ezért nehézkes szerv nem láthatja el valamennyi közigazgatási ügyet, hogy tehát a hatásköröket a különféle szervek közt meg kell osztani — viszont azonban a közgyűlés tekintélye hozza magával, hogy mindazokban a kérdésekben amelyekben a törvényhatóság döntő vagy irányító akaratának kell megnyilvánulnia, a közgyűlésnek kell állást foglalnia. Ez a §-a felsorolással (taxációval) állapítja meg a közgyűlés hatáskörét, amely felsorolásra azért van szükség, mert a (2) bekezdés a fel nem sorolt ügyeket az intézőtanács hatáskörébe utalja. A felsorolásból a következő irányelvek szűrődnek le. A §. szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik : a politikai jogkör (a)); a politikai jogkörrel rokon levelezési, felírási, kérelmezési és közigazgatási bírósági panaszjog (b)) ; a szabályalkotás joga (c)) ; azoknak a választmányoknak, bizottságoknak és küldöttségeknek a megalakítása, amelyeknek megszervezését valamely jogszabály a törvényhatósági bizottságra ruházza (d) ; a szervezetét érintő kérdésekben állást foglalás (e)

> f)); a fegyelmi jogkör gyakorlása; a gazdasági kérdések irányítása és a háztartási alapvető kérdésekben állásfoglalás (A), %)., j), k)

f l)); a nagyobb városszabályozási tervek tárgyalása (m)). Természetes, hogy azok a kérdések, amelyeket maga a javaslat vagy valamely