Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 219 lényegének érintetlenül hagyása mellett — részletesebben megállapítja, a bizott­sági tagság megszűnése esetében szükséges teendőket, a határozathozatalnak a módját, továbbá kötelességévé teszi a székesfőváros tisztviselőinek, hogy a tudo­másukra jutott kizáró okokat és összeférhetetlenségi eseteket bejelentsék. Az 1924 : XXVI. t.-c. vonatkozó rendelkezéseivel szemben az összesférhetetlenségi kérdésekben a jövőben az összeférhetetlenségi zsűri fog dönteni, amelynek össze­tételére, megalakítására és eljárására vonatkozóan ugyanazokat a szabályokat tartalmazza a törvényjavaslat, amelyeket a vármegyék és a vidéki törvényható­ságok bizottsági tagjaira az 1929 : XXX. t.-c. 21. §-a már megállapított. E §. rendelkezései egyébként bővebb magyarázatra vagy indokolásra egyáltalán nem szorulnak, miután kizárólag azt a célt szolgálják, hogy a bizottsági tagság megszűnésének kérdésében a törvényben lefektetett irányelvek szerint és minden késedelem nélkül lehessen végérvényesen határozni. A 28. §-hoz. Ez a §. kimondja, hogy a törvényhatósági bizottság azokat a jogo­kat és kötelezettségeket, amelyeket a jogszabályok reáruháznak, a közgyűlésen gyakorolja. Ez a törvényi kijelentés a régi állapoton semmit sem változtat és ezért indokolásra nem szorul. A 29. §-hoz. Ez a §. az 1872 : XXXVI. t.-c. 56. §-ában foglaltaknak érintet­lenül hagyása mellett jelöli meg azokat, akik a közgyűlésen elnöklésre elsősorban jogosultak. A §. az elnöklésre jogosultak sorrendjét egyébként az 1929. évi XXX. t.-c. 24. §-ában foglaltakkal egybehangzóan állapítja meg. A 30. §-hoz. Ez a közgyűlés fajaira és összehívásának módjára vonatkozóan az 1872 : XXXVI. t.-c. 57. §-ában foglaltakkal lényegükben megegyező rendel­kezéseket tartalmaz, azzal a kiegészítéssel, hogy az 1929 : XXX. t.-c. 23. §-ában foglaltaknak szem előtt tartásával részletes pontossággal állapítja meg- a közgyűlés összehívására jogosultaknak sorrendjét, továbbá azt, hogy az összehívás milyen határidőre és hogyan történjék. Ezek a rendelkezések bővebb indokolásra nem szorulnak. A 31. §-hoz. A tárgysorozatot természetszerűen annak kell összeállítani, aki a közgyűlésen való elnöklésre jogosult. Tekintettel arra, hogy a közgyűlésen rend­szerint és elsősorban a főpolgármester elnököl, nem volt mellőzhető annak a rendel­kezésnek a felvétele, amely szerint a főpolgármester egyes ügyeknek a tárgysoro­zatba felvételét akkor is elrendelheti, ha kivételesen, más elnököl a közgyűlésen. A §. többi bekezdése az 1929 : XXX. t.-c. 26. §-ának (2)—(4) bekezdéseiben foglal­takkal lényegében azonos rendelkezéseket tartalmaz, kiegészítve a tárgy­sorozat közzétételére vonatkozó olyan rendelkezésekkel, amelyek módot nyújtanak arra, hogy a bizottsági tagok és a székesfőváros lakossága kellő időben tájékozód­hassék a napirendre kerülő tárgyak felől. A 32. §-hoz. Az 1872 : XXXVI. t.-c. 59. §-ának rendelkezése értelmében, a közgyűlés hatáskörébe utalt fontosabb ügyek előkészítési munkálatait a tanács végezte. Miután a tanács intézményét a törvényjavaslat megszünteti, a tanács előkészítő jogkörét más testületi szervnek a feladatkörébe kellett utalni. Ennek a feladatnak elvégzésére legalkalmasabb a törvényhatósági intézőtanács. Legkézen­fekvőbb is volt ennek a feladatkörnek az intézőtanács hatáskörébe váló utalása, már csak azért is, mert ezt a feladatkört a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. 28*

Next

/
Oldalképek
Tartalom