Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

210 865. szám. A területre is kihat továbbá az a szervezeti rendelkezés, hogy a székesfőváros területén a közigazgatás egy részét a kerületi előljáró gyakorolja. Ezért a javaslat 3. §-a megállapítja, hogy a székesfőváros területét közigazgatási kerületekre ezután a törvényhozás osztja be — arra a fontos szerepre való tekintettel, amelyet a székesfőváros igazgatása az egész ország igazgatásának a körében betölt. A legközvetlenebb jövőre a törvény a kerületi beosztást akként állapítja meg, hogy azokat a kerületeket, amelyek nem növekedhetnek, valamint azokat, amelyek ezidőszerint nagyobb terjeszkedést nem mutatnak, érintetlenül hagyja, — azokból pedig, amelyeknek a határa máris nagy kiterjedésű, új kerületeket alkot, amelyeknek határait a javaslat csak főbb vonalakban jelöli meg, — részletes megállapításukat, valamint az új kerületi beosztás közigazgatási működésének hatálybaléptetését pedig a belügyminiszter rendeleti intézkedésére bízza. A á. §-hoz. A székesfőváros címerét a 4. §. (i) bekezdése, színeit pedig részben az eddigitől eltérően, (2) bekezdése állapítja meg. Az 5. §-hoz. A javaslat 5. §-a — minden újabb rendelkezés nélkül — pusztán megállapítja azt a tényt, hogy Budapesten a közigazgatást — a jogszabályoknak megfelelően — önkormányzati és állami szakigazgatási szervek látják el. Az 5. §-nak abból a megállapításából, hogy mindez a jogszabályoknak megfelelően történik, szükségképen következik, hogy a hatósági jogkörök tekintetében minden változtatás ugyancsak jogszabályokkal, mégpedig szervezetről és hatáskörről lévén szó, törvénnyel történik és csak akkor történhetik rendelettel, ha erre a törvény kifejezetten felhatalmazást ad. A 6. §-hoz. Áttekinthetőség kedvéért ebben a §-ban vannak felsorolva a székesfővárosnak központi és kerületi hatóságai. A §. utolsó bekezdése állapítja meg a főpolgármester képviseleti hatáskörét, amellyel az indokolás általános részében már részletesen foglalkoztam. Ennélfogva csak ismétlésekbe bocsátkoznám, ha ennek a rendelkezésnek indokait ezen a helyen újra felsorolnám. A 7. §-hoz. A törvényjavaslat 7. §-a a főpolgármesteri állás betöltésének módját változatlanul úgy állapítja meg, amint azt az 1872 : XXXVI. t.-c. 68. §-a szabályozta. A 8. §-hoz. Az (1) bekezdés az eddigi gyakorlatnak megfelelően és 1886 : XXI. t;-c.-nek — a fősipánok esküjére vonatkozó 60. §-ában foglaltakkal is egybehangzóan állapítja meg azt, hogy a főpolgármester működésének megkezdése előtt a törvényhatósági bizottság közgyűlésének színe előtt köteles hivatali esküjét letenni. Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartottam, hogy az eskü szövege is törvénybe ' foglaltassék. A főpolgármester pecsétje — az 1886 : XXI. t.-c. 62. §-ának megfelelően, és a főispánok pecsétjével teljesen megegyezően — az ország címerét a törvényhatóság nevének köriratával tünteti fel. A 9. §-hoz. Az (1) bekezdés rendelkezése indokolásra nem szorul, mivel magától értetődő, hogy a főpolgármester illetményeinek megállapítása csakis az államkincstár terhére történhetik. A (1) bekezdés rendelkezése okszerűen következik a 6. §. (5) bekezdésének abból a rendelkezéséből, amely szerint a székesfőváros törvényhatósági bizottságának képviselete a főpolgármester feladata. Véleményem szerint ennek a terhes