Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 209 À 2. §-hoz. A javaslat 2. §-a a székesfőváros hatósági jogkörét a terület szempontjából állapítja meg, amely kiterjed a törvényhatóság területén lakó vagy tartózkodó minden személyre, és az ugyanott lévő minden vagyonra. A hatósági jogkör tehát nem szorítkozik azokra a személyekre, akik a székesfőváros kötelékébe tartoznak, sőt még azokra sem, akik állandóan ott laknak, hanem kiterjed az mindazokra, akik — ha még olyan rövid időre is — a székesfőváros területén tartózkodnak. Ez a törvényhatóság helyi rendészeti jogköréből szükségképen következik, amely egyfelől a közrend fenntartását, másfelől a területén tartózkodó minden egyes személy szabadságának és személyi biztonságának megóvását teszi a hatóság kötelességévé. A javaslat ez alól az általános rendelkezés alól személyi és dologi kivételeket állapít meg. Személyük szerint kiveszi a székesfőváros hatósága alól a tényleges katonai, csendőrségi, vámőrségi és folyamőrségi szolgálatban álló személyeket, de ezeket is csak a szolgálati viszonyukból származó, továbbá a katonai bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben, amely irányban a katonák a katonai hatóságok rendelkezése alatt állanak. Egyéb vonatkozású kérdésekben tehát a székesfőváros hatósági jogköre a tényleges állományú katonai személyekre, valamint a.csendőrség, vámőrség és folyamőrség tagjaira is kiterjed. Dologi ldvételeket állapít meg továbbá a javaslat a királyi palotára, és az államfőnek lakóhelyéül szolgáló épületekre és ezek tartozékaira, valamint a katonai célú épületekre és építményekre ilyen célú használatuk alatt ; mindamellett azzal a korlátozással, hogy a közbiztonsági, a közrendészeti és a városépítésügyi jogszabályok ezekre is kiterjednek, tehát az ilyen épületek nem veszélyeztethetik düledező, tűzveszélyes stb. állapotukkal a közbiztonságot és alkalmazkodniok kell a székesfőváros építésügyi szabályaihoz is. A külföldi államok diplomáciai képviselőinek és hozzátartozóiknak területkívüliségére, továbbá a külföldi államok konzulainak személyes mentességére vonatkozó rendelkezéseket a nemzetközi jog szabályozza, esetleg a nemzetközi szerződések rendezik. Természetszerűen érintetlenül maradnak mindazok a különleges rendelkezések, amelyeket a 2. §-ban említett személyekkel szemben foganatosítandó és illetőleg az említett kivételek alá tartozó épületekben teljesítendő hatósági eljárásra külön jogszabályok, pl. az 1901 : XX. t.-c. 27. §., az 1909 : XVI. t.-c. 12. §-a, az 1901. I. t.-c. 165. és 341. §§. stb. megállapítanak. A 3. §-hoz. A javaslat 3. §-a a székesfőváros területét Budakeszi község határának egy részével növeli. Budakeszi község határa egy részének a székesfőváros területéhez csatolását az teszi indokolttá, hogy ezek a területek a székesfőváros tualajdonában állanak, és a székesfőváros tulajdonában lévő szomszédos területekkel azonos elbánást • kívánnak, tehát a székesfőváros hatósága alá tartozásukat ez a körülmény közérdekből megköveteli, mert helytelen, sőt tarthatatlan állapot volna, hogy a székesfőváros tulajdonában és közvetlen birtokában lévő, és a határos és hasonló ingatlanokkal összefüggő egységes területek részben idegen községi hatóság alá tartozzanak. Az említett területek átcsatolása következtében Budakeszi községre kétségkívül vagyoni hátrány hárul. Ezeknek a hátrányoknak mérlegelését és méltányos kiegyenlítését a javaslat — a bírói út kizárásával — a minisztérium rendeleti intézkedésére bízza. Képv. iromány. 1927-^-1932. XIX. kötet. 27