Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

2Ô2 865. szám. tisztviselőket kirendelheti és vizsgáló közegeket — esetleg külső szakértők közül is — kiküldhet. A törvényjavaslat tehát a főpolgármesternek olyan széleskörű és nagyfontosságú intézkedési, felügyeleti és ellenőrzési hatáskört biztosít, amely lehetővé teszi neki, hogy állandóan rajta tartsa kezét a székesfőváros közigazgatási és gazdasági életének ütőerén és hogy tapasztalatai alapján módjában legyen a közérdekből szükséges eljárás kezdeményezésére. Valódi tartalommal tölti meg tehát ez a törvényjavaslat a főpolgármesteri hatáskört, amivel a székesfőváros közigazgatásának, gazdálkodásának és a közterheket viselő közönségnek érdekeit kívánja fokozottabb gondossággal szolgálni. Uj elvi alapot teremt a törvényjavaslat a polgármesteri állásra való vonatkozásban is. A székesfővárosi régi tanács intézménye megszűnik és a régi tanács eddigi hatáskörébe utalt ügyeket ezentúl a polgármester egyéni hatóságként fogja intézni. Szakítani kellett a régi városi tanács intézményével a székesfővárosban is, mert a tanácsi hatáskörbe tartozott ügyeknek testületi intézése nagy idővesztegetéssel járt. A tanácsülések túlságosan sokat lekötöttek a tisztviselők idejéből is a nélkül, hogy bárminemű előny származott volna az elintézésnek ilyen módjából. A célszerűségi szempontok és a személyi felelősséggel járó előnyök tették indokolttá, hogy a tanácsot megszüntessük és annak ügykörét a polgármesterre ruházzuk át. Ez a rendelkezés a mindennapi élettel kapcsolatos és így sürgős intézkedést követelő ügyeknek intézését meggyorsítja és — a polgármesterre nehezedő személyes felelősségnél fogva — szakszerűség és jogbiztosság szempontjából is teljes biztosítékot nyújt. • A törvényjavaslat gondoskodni kíván arról is, hogy a kerületi közigazgatás rugalmasabb, gyorsabb legyen és hogy közelebb kerüljön az élethez. E végből a kerületek számának megállapítását törvényhozási hatáskörébe utalja, mert ez a jogkereső közönség érdeke és a közigazgatás zavartalansága szempontjából olyan nagyfontosságú feladatkör, amelyet a szabályrendelet alkotási jogköréből ki kell emelni. A törvényjavaslat mindjárt meg is teszi azt az intézkedést, amelyet a közérdek kíván, amennyiben a tapasztalat szerint túlságos nagynak bizonyult közigazgatási kerületeket felosztva, a közigazgatási kerületek számát 10-ről 14-re emeli fel. Módot nyújt arra is a törvényjavaslat, hogy célszerűségi szempontokból egyes ügycsoportokat egy kerületbe összpontosíthassanak, ami az ügyek céltudatosabb, egységesebb intézését biztosítja. Viszont lehetővé teszi a törvényjavaslat azt is, hogy ott, ahol a közönség érdekei ezt megkívánják, a kerületeken belül körzeteket alakítsanak, amelyekben a közönség közelebb találja meg az ügyes-bajos dolgainak intézésére hivatott közigazgatási hatóságot. Újra szabályozza a törvényjavaslat a törvényhatósági tisztviselői állások betöltésének módját. A polgármestert, az alpolgármestereket, az árvaszéki elnököt, a t. főügyészt és a t. főorvost ezentúl is a közgyűlés fogja választani és pedig a t. főorvost állandó, a többit 6 évre szóló megbízatással. A megbízatás tartama tekintetében ugyanis kívánatos az, hogy a székesfőváros közigazgatásának legfontosabb vezető állásába helyezett főtisztviselőknek működése felett a közgyűlés időnként bírálatot gyakorolhasson és ennek következményeit az újabb megbízás megadásának mellőzése útján levonhassa. A t. főorvosra és a többi tisztviselők közül azokra nézve akik eddig 6 évre szóló megbízatással nyerték alkalmaztatásukat, biztosítani kell azt, hogy megélhetésüknek alapja ne váljék rövid időközökben újra meg újra kétségessé. Ezért a polgármesteren, alpolgármestereken, árvaszéki elnökön, tiszti főügyészen kívül a többi tisztviselői állásra való alkalmaztatás jövőre életfogytiglan történik. Ez a tisztviselőre nézve azzal az előnnyel jár, hogy biztosítja az állandóságot — aminek a t. főorvosnál egészségügyi szempontokból különös jelentősége van — és függetleníti a tiszt-