Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.
Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról
865. szám. 203 viselőt a választóközönségtől. Egyúttal megkíméli a székesfővárosi közéletet az általános tisztújítások izgalmától is. Egyébként a tisztviselői állásokra való alkalmazás jogát a törvényjavaslat megosztja a közgyűlés, a főpolgármester, az intézőtanács és a polgármester között. Amint már előbb említettem, a legfontosabb hatáskört betöltő vezető főtisztviselőket a közgyűlés fogja választani ezentúl is. A fogalmazói karhoz tartozó legalsó fizetési osztályú állásra a kinevezés jogát a főpolgármester fogja gyakorolni. Az egész közigazgatás új tisztviselői nemzedéke ugyanis nemcsak a törvényhatóságnál, hanem a kormány hatóságoknál is a külső szolgálatban alkalmazott tisztviselők köréből kerül ki. Közigazgatásunk jövője függ attól, hogy a közigazgatási pályára jelentkezők közül a leggondosabban válogassuk ki azokat, akik erre a nehéz hivatásra a legalaposabb felkészültséget mutatják ki és akik arra a legjobban reátermetteknek ígérkeznek. A közérdek szempontjai kívánják meg tehát, hogy ezekre a kezdő állásokra nézve a kinevezés jogát a főpolgármester gyakorolja, akinek e hatáskörében kötelessége lesz, hogy a közigazgatási tisztviselői kar kiegészítésének országos szempontjaira különös figyelemmel legyen. Ugyanez a szempont teszi indokolttá, hogy a főpolgármesternek beleszólása legyen a székesfővárosi ideiglenes hivatalnokok csoportjában azoknak a kinevezésébe, akiknek főiskolai képesítésük van. Ezeket a polgármester fogja ugyan kinevezni, azonban a főpolgármester előzetes hozzájárulásával. Erre azért van szükség, mert hiszen a főpolgármester kinevezése alá tartozó legalsó fizetési osztályú fogalmazási tisztviselőket rendszerint az ideiglenes hivatalnokok sorából nevezik ki és így, ha el akarjuk érni azt a célt, amelyet fentebb megjelölni szerencsém volt, ak"kor biztosítanunk kell azt is, hogy az ideiglenes hivatalnokok körében is olyan jelöltek álljanak a főpolgármester rendelkezésére, akik a részéről képviselt országos szempontokból alkalmasak arra, hogy a fogalmazási szakbeli legalsóbb állásra kinevezést nyerjenek. Szükségesnek tartom még kiemelni, hogy a fogalmazási szakban a legalsó fizetési osztály után felfelé következő két magasabb fizetési osztályban, a polgármester fogja a tisztviselőket kinevezni. Első tekintetre talán nem látszik okszerűnek az, hogy a legalsó fizetési osztályba tartozó állásokra a főpolgármester nevez ki, amikor pedig a főpolgármester által kinevezettek előtt a további előlépés lehetősége megnyílik, akkor a polgármester hatáskörébe tartozzék a kinevezés joga. Azonban a következetlenség vádját eloszlatja az, ha a dolog mélyére tekintünk. A főpolgármester ugyanis — amint mondottam — arra hivatott, hogy a közigazgatási pályára lépni akaró ifjak képességét, képzettségét és egyéniségét államérdekek szempontjából is vizsgálat tárgyává tegye. Indokolt tehát az, hogy az ő kezébe tegyük le azt a jogot, amellyel a pályázók előtt megnyitja az utat a közigazgatási pályán való továbbhaladás felé. A főpolgármesternek, azonban már az első kinevezésnél, sőt már az ideiglenes hivatalnokok kinevezésénél is módja lesz arra, hogy eldöntse a jelölteknek alkalmasságát. Aki tehát már a főpolgármester bírálata alkalmával kiállotta a túzpróbát, azt most már csak abból a szempontból kell az előlépés előtt megítélni, hogy a székesfővárosi közigazgatási közszolgálat szempontjából és szakszempontból miképen állja meg a helyét. Erre pedig a székesfőváros közigazgatását vezető polgármester lehet a leghivatottabb és ezért az említett magasabb fizetési osztályú tisztviselői kinevezéseket leghelyesebb volt a polgármester hatáskörébe utalni. Az imént fel nem sorolt többi állás betöltésének joga megoszlik a főpolgármester, az intézőtanács és a polgármester között, akként, hogy a vezetőállást vagy más fontosabb hatáskört betöltő tisztviselőket az intézőtanács fogja választani, azokat pedig, akiknek működéséhez különlegesebb állami közérdekek, ille26*
