Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

865. szám. 171 útján, a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjeszteni köteles. 59. §. Az állások betöltésének kellékei. (i) Az önkormányzati közigazgatás tisztviselőinek választásához, illetőleg kinevezéséhez szükséges képesítési kellékek tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (i) és (2) bekezdésében, továbbá a 66. és 67. §-aiban foglalt rendelkezések az irányadók. (2) Ä főszámvevői és a helyettes főszámvevői állás betöltéséhez az államszámviteli államvizsgán felül az 1929 : XXX. t.-c. 65. §-ának (1) bekezdésében megállapított jogi képesítés is szükséges. (3) A külön szakképzettséget igénylő alpolgármesteri és tanácsnoki állásra a törvényhatósági bizottság szabályrendeletben külön főiskolai szakképzettséget állapíthat meg. (4) A különös szakképzettséget igénylő egyes állásokra a törvényhatósági bizottság a törvényben megállapított szakképzettségen felül szabályrendeletben a megfelelő elméleti vagy gyakorlati képesítést is megszabhatja. (5) Az olyan állások képesítésének kellékeit, amelyekről törvény nem rendelkezik, a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapíthatja meg. 60. §. A tisztviselők választásának módja. (1) A törvényhatósági bizottság és a törvényhatósági intézőtanács betöltése alá eső állásoknál a választást jelölés előzi meg. A jelölést a kijelölő választmány teljesíti. (2) A kijelölő választmány az elnökkel együtt hét tagból áll. Elnök a főpolgármester, akit akadályoztatása esetében, vagy az állás üresedésben léte esetében a törvényhatósági bizottságnak a belügyminiszter által kijelölt tagja helyettesít. Három tagot a törvényhatósági bizottság saját tagjai közül választ, három tagot pedig ugyancsak a törvényhatósági bizottság tagjai közül az elnök hív meg. Az elnök azokat, akik a törvényhatósági bizottságnak hivatali állásuknál fogva tagjai, a kijelölő választmány tagjává nem hívhatja meg. (3) A kijelölő választmányt évenkint újra kell alakítani. (4') A pályázók közül minden állásra legalább hármat kell jelölni, kivéve azt az esetet, ha valamely állásra három, törvény szerint minősített pályázó nem jelentkezett. (5) A kijelölő választmány titkosan, egyszerű szótöbbséggel határoz. Minden alkalommal az elnöknek is szavaznia kell. (6) A választás — a polgármesteri állás kivételével, akit csak általános szótöbbséggel lehet megválasztani — az összes állásokra viszonylagos szótöbbséggel történik. (7) A választási eljárás részletes szabályait a törvényhatósági bizottság szabályrendelettel állapítja meg. (s) Az 58. §. (1) bekezdés a) pontjában felsorolt tisztviselők, ha őket megbízatásuk idej nek lejártakor nem választják meg újra, hivatali tennivalójukat mindaddig kötelesek ellátni, amíg a helyükbe megválasztott tisztviselők tőlük a hivatalt át nem vették. 61. §. A tisztviselők esküié. (1) A tisztviselők megválasztásuk, illetőleg kinevezésük után a következő esküt teszik le : ,,Én esküszöm, hogy a királyhoz, (kormányzóhoz), a magyar államhoz és alkotmányához hú leszek, az ország törvényeit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatalommal járó kötelességeimet lelkiismeretes pontossággal teljesítem, és á hivatali titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen !" (2) Az esküt az előtt a hatóság előtt kell letenni, amely a tisztviselőt megválasztotta, illetőleg kinevezte. (3) A tisztviselő az eskü letétele előtt hivatali működését meg nem kezdheti. 22*