Képviselőházi irományok, 1927. XIX. kötet • 823-881. sz.

Irományszámok - 1927-865. Törvényjavaslat Budapest székesfőváros közigazgatásáról

172 865. szám. 62 § Helyettesítés, Nyugdíjazás. (i) Az állás megüresedése vagy fel­függesztés esetében : a) a polgármester helyettesítése fe­lől a törvényhatósági bizottság köz­gyűlése, b) a többi tisztviselők helyettesítése felöl — szükség esetében — a főpol­gármester rendelkezik. (2) A kiszolgált alkalmazottak nyug­díjazása tekintetében a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 74. §-ának rendelkezéseit a székesfő­város alkalmazottaira is alkalmazni kell. 63. §. Összeférhetetlenség. Mellékfoglal­kozások. (1) A főszámvevő és a helyettes fő­számvevő a polgármesternek és az alpolgármestereknek egyenesági, vagy unokatestvérig bezárólag oldalági ro­kona, vagy ilyennek házastársa nem lehet. (2) A számvevőségi tisztviselők ren­des hivatalukon kívül — a gyámság kivételével — nem tölthetnek be olyan tisztséget, állást vagy hivatalt, amely számadási vagy vagyoni felelősséggel jár ; nem vehetnek részt sem köz­vetlenül, sem megbízás útján olyan vállalat igazgatóságában vagy ügy­vitelében, amely a székesfővárosnak számolni köteles, vagy a székesfővá­rossal bárminő segélyezési vagy szer­ződéses viszonyban áll, kivéve ha őket ilyen vállalathoz maga a székes­főváros rendeli ki. (3) A székesfőváros nyugdíjas tiszt­viselőit (alkalmazottait) a székesfővá­ros hatóságainál, hivatalainál, inté­zeteinél, közintézményeinél, közművei­nél és üzemeinél alkalmazni nem lehet. Ez alól csak kivételesen, egyes rend­kívüli méltánylást érdemlő esetekben, az intézőtanács a belügyminiszter jóvá­hagyása mellett tehet kivételt. (4) Egyébként a tisztviselők mellék­foglalkozására vonatkozólag a közigaz­gatás rendezéséről szóló 1929 : XXX. t.-c. 72. §-ának (1) és (3)—(7) bekezdé­sében foglalt rendelkezések az irány­adók. V. Fejezet. Tisztviselők és bizottsági tagok felelőssége. 64. §. Kártérítési kötelesség. Kártérítés alól mentesség. (1) Az önkormányzati tisztviselő, ha hivatalos eljárásban akár cselekvése, akár mulasztása által szándékosan vagy vétkes gondatlanságból az államnak, a törvényhatóságnak vagy egyesek­nek jogtalanul kárt okozott, ezért kár­térítéssel tartozik. (2) A törvényhatósági bizottságnak és a törvényhatósági intézőtanácsnak azok a tagjai, akik valamely jogsza­bályellenes határozathoz való hozzá­járulásukkal az államnak, a törvény­hatóságnak vagy egyeseknek kárt okoztak, kártérítéssel tartoznak, és a károsultakkal szemben egyetemlegesen felelősek. (3) Az (1) és (2) bekezdésben említett tisztviselők, illetőleg bizottsági tagok nem tartoznak kártérítéssel akkor, ha az okozott kár szabályszerű jogorvos­lattal elhárítható lett volna. (4) Nem tartozik kártérítéssel a tiszt­viselő akkor sem, ha hivatali felettesé­nek vagy felettes hatóságának jogos hatáskörében kiadott rendeletéből és annak rendelete szerint járt el. Ilyen esetben kártérítéssel az tartozik, aki a károkozó cselekvést elrendelte. (5) Az (1) és (2) bekezdésben meg­állapított magánjogi felelősséget a tisztviselőnek hivatali állásától történt felmentése, illetőleg a bizottsági tag megbízatásának lejárta nem szünteti meg. A kártérítési kötelezettség meg­szűnésére nézve -— ha ez a törvény máskép nem rendelkezik — a magán­jogi rendes elévülési szabályok az irányadók. (e) Ha a károsult az elmarasztalt tisztviselőnek, illetőleg bizottsági tag­nak vagyontalansága miatt kártérí­tésben nem részesült, vagy ha nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom