Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-815. Törvényjavasla a közhasználatú gépjárművállalatokról

iQ6 815. szám. általános gazdasági szempontból gyakran önköltségen alul. Méltányos, sőt szükséges is tehát, hogy mindenekelőtt ezeknek tétessék lehetővé, hogy a gépjárómű felé gravitáló forgalmat felfoghassák és így a különböző jövedelmezőségű üzletágak között kiegyenlítődést találhassanak. Az indokolás más helyén nyomatékkal hangsúlyozom, hogy a vasutaknak az új helyzethez kell alkalmazkodniuk és a gépjáróműközlekedéssel való összeműködésre kell törekedniök. Ha ez helyes, akkor viszont mindenki más előtt nekik kell megadni az alkalmat, hogy üzemüket ennek a követelménynek megfelelően rendezhessék be. Egyébiránt közvetlenül érdekeltnek valamely vasúti vagy hajózási vállalat csak akkor tekinthető, ha útvonalával a tervezett autó járat közeli párhuzamos lenne, vagy a vasúti vagy hajózási vonal által érintett két pont között az autó járat átlós irányban rövidítést jelentene. A m. kir. postára nézve, amely az igény tekintetében csak a közvetlenül érdekelt vasúti és hajózási vállalatok mögött sorakozik, az e szakaszban biztosított kedvezést az a körülmény indokolja, hogy a posta a gépjárónlűfuvarozást a postaszállítással az utóbbi önköltségeinek csökkentése, érdekében kapcsolja egybe, az ebben nyilvánuló közérdeknek tehát a magánérdek előtt elsőbbséget kell biztosítani. A vasutak és a posta, valamint az ezek túlnyomó részesedésével működő vállalatok elsőbbsége tekintetében továbbá azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ha bizonyos vidék vagy város közgazdasági, közforgalmi, építési, vagy közélelmezési stb. érdekei ezt megkívánnák, úgy csakis ezekre lehet a tekintetben számítani, hogy a pusztán üzleti érdekeken felülemelkedve, jövedelmet nem hajtó járatokat is létesítsenek. Az önkormányzati hatóságoknak, a községeknek és városoknak országos jellegű vállalkozás egyáltalában nem lehet feladata. Saját területükre szorítkozó, vagy a város, vagy község közvetlen körzetének bekapcsolását szolgáló járatoknál azonban helyesnek véltem, hogy a hatósági vállalkozásnak elvi alapon elsőbbség adassék. E megállapítás azonban a községeknek és városoknak csak szóbanforgó vállalkozására vonatkozik, a közüzemek létesítésére általában a 10. §. második bekezdése irányadó. Ugyancsak méltányosnak tartottam, hogy a közcélú mentőegyesületeknek a betegszállító vállalatok tekintetében, végül pedig az állati erővel való fuvarozásról gépjáróműfuvarozásra áttérőknél, eddigi működési területükön más folyamodókkal szemben sorrendi elsőbbség biztosíttassék, nehogy az utóbbiak létfenntartási lehetőségüktől megfosztassanak. A svájci 1916. évi Kraftwagenverordnung 4. §-a szerint a postaigazgatóság fenntartja magának a jogot, hogy ha azt bármi okból szükségesnek tartja, az engedélyezett járatok útvonalán ezek minden kártérítési igénye nélkül a saját járatait továbbra is fenntarthassa, vagy újakat létesíthessen. Németországban és Ausztriában is a postát régi régale jogán az a kiváltság illeti, hogy mások engedélyére tekintet nélkül, bármely útvonalon járatokat állíthat be. Belgiumban az 1924. évi augusztus 24-i törvény a vicinális vasutak Nemzeti Szövetségének azt a jogot biztosítja, hogy autóbuszjárat létesítésére 10 évre szóló engedélyt kaphat mindenütt, ahol vasútépítésre engedélye volt, ahol a közút a vasút vonala mentén halad, vagy ahol a közúti vasút által érintett állomásokat köt össze. A 17. §-hoz. E szakasz azzal a ténnyel számol, hogy jogi személy az üzemet csak üzletvezető útján folytathatja. De természetes személyeknek is — ha az üzem személyes vezetésében bármi okból akadályozva vannak, (kiskorúak, nem helyben lakók stb.), üzletvezetőt kell alkalmazniok, aki a hatóságnak helyben, azonnal rendelkezésére áll. Másfelől azonban a javaslat nem kívánja meg, hogy a természetes