Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-810. Törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

98 810. szám. a törzstőke felemelését mindaddig, amíg a felemelt törzstőke pénzben járó összegét teljesen be nem fizették és a nempénzbeli betéteket a társaságnak egészben be nem szolgáltatták, bejegyezni nem lehet. 3. A Tj. 79 — 81. § ai, amelyek a törzstőke leszállításának feltételeit állapítják meg, főleg abban térnek el a Kt. 209. § ától, hogy a törzstőke leszállításánál igen közeitől érdekelt hitelezők javára sokkal erősebb védelmet biztosítanak, mert amíg a Kt. 209. §-a értelmében a részvénytársaság alaptőkeleszállítását a cégbíróság akkor is engedélyezheti, ha a társaságnak a nagyobb tőkére hitelt nyújtott hitelezők követelései kielégítve és biztosivá nincsenek, addig a, 80 §.3. bek. értelmében a törzstőke leszállítását csak akkor lehet a cégjegyzékbe bejegyezni, ha a jelentkezésre felhívott összes hitelezők, akik a leszállításhoz kifejezetten hozzá nem járultak, követeléseikre nézve kielégítve vagv biztosítva vannak A 79 § nem követte a Kt. 209. 5; át olyan irányban sem, hogy a törzstőke leszállításának módozatait maga sorolja fel; mert ezzel a merev felsorolással a gyakorlatban sok nehézséget támasztana. Ehelyett a taggyűlés feladatává teszi a leszállítás céljának és keresztül vi teli módozatainak megállapítását, amely határozat törvénvességót a cégbíróság hivatott ellenőrizni. Minthogy a Tj álláspontja szerint teljesen indokolatlan az olyan kft-ok működése, amelyeknek a törzstőkéje a 10.000 pengőt nem éri el és a társasági működés helyességének bizonyos fokú garanciaját jelenti az, hogy a tagok itt jelentősebb vagyoni érdekeltséget vállalnak, a 79. §. 2. bek. érvényesítendőn^k tartja a törzstőke és a törzsbetét minimumot a törzstőke leszállítása esetében is. Hogy e rendelkezés folytán a társaság milyen megoldásokat keressen, ennek a kérdésnek szabályozását a Tj nem látta szükségesnek és lehetségesnek Itt u. i. minthogy minden tagnak elvileg csak egy üzletrésze lehet (20. § ) nem lehet előírni és szabályozni az ezer P-nél kisebb értékre csökkenő üzletrészek összevonását (V. ö. a 7000/1925. P. M. sz. rendelet 11 — 13. §-aival). A 80. £. a törzstőke leszállításánál érdekeikben igen közelről érintett hitelezők érdekvédelmét szervezi meg, amikor a törzstőke leszállításának bejegyzését megelőzőleg elrendeli a hitelezők hirdetmény útján való felhívását és kielégítését, illetőleg biztosítását abban az esetben, ha a törzstőke leszállításához kifejezetten nem járultak hozzá. A törzstőke leszállításának megfelelő lebonyolítását biztosítja a 81. §., amidőn megállapítja a vétkes ügyvezetőknek a társasági hitelezőkkel szemben egyetemleges felelősségét. Ezt a rendelkezést egészíti ki a 110. §. 1. pontja, amely vétségnek minősíti, ha az ügyvezetők a törzstőke leszállítása alkalmával a bírósághoz intézett nyilatkozatukban tudva valótlant állítanak. V. Fejezet. A társaság feloszlása (82—105. §§.)» Az V. fejezet szabályozza 1. a kft. feloszlásának okait (82. §.), 2. a kft. bírói feloszlatását (83. §.), 3. a kft. csődje esetében érvényesülő fontosabb elveket (84—86. §§ ), 4. a feloszlás bejegyzését (87. §.), 5. a felszámolási eljárást (88—98. §§), 6. az egész vagyonnak átruházását az államra (99. §.), 7. az egyesülést más kft -ga! (100—102. §s.) és végül valamely részvénytársaság vagy szövetkezet átalakulását kft gá (103—105. §§.). 1. A 82. § a kft. feloszlásának okait általában a részvénytársaság ós szövetkezet feloszlásának okaihoz hasonlóan állapítja meg A 2. bek. hangsúlyozza, hogy az 1. bek. 1—4. pontjaiban felsorolt feloszlási okok nem taxativ jellegűek, mert a társasági szerződés még más feloszlási okokat is állapíthat meg. Az 1. bek. 2. pontja a taggyűlés határozata alapján beálló