Képviselőházi irományok, 1927. XVIII. kötet • 808-822. sz.

Irományszámok - 1927-810. Törvényjavaslat a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról

810. szám. 99 feloszlást két feltételhez is köti. Egyrészről megszabja ilyenkor a minősített többséget, másrészről megköveteli a határozatnak közokiratba, vagy ügyvédtől ellenjegyzett magánokiratba foglalását. Ezek a rendelkezések egyrészről számolnak a kisebbség védelmével, másrészről a határozat nagy fontosságával. Külön szabályozza a 82. §. 3. bek. a társaság továbbfolytatásának kérdését, amiről a Kt. a részvénytársaságnál és a szövetkezetnél hallgat. A 3. bek rendelkezései azonban ugyanazokat az elveket tartják szem előtt, amelyek alapján a bírói gyakorlat a rész vény tár.-aság tovább folyt utasának kérdését bírálja el. (V. ö. a Curia 441/1899. V' számú végzésével, Dtár. III. f. XV. 150 és köv. lapjai ) A csőd önmagában nem szünteti meg a kft.-ot, sőt azt a felszámolás á;lapotába sem juttatja, hanem éppen úgy, mint bármely csődbe került fizikai személyt vagy kereskedőt, csakis a csődéi) aras a Iá veti. Hogy a 82. §. 1. bekezdésének 4. pontja mindezek ellenére a csődnyitást a kft. feloszlásának abszolút okául állítja oda, ez nem annyira a jogelvekből levont konzekvencia, mint annak a gyakorlati tapasztalatnak honorálása, hogy a tisztán törzstőkéjével garanciáját nyújtó -ktt a csőd kimondása után talpraállani aligha képes, mert nem fog megmaradni a további működéshez szükséges vagyoni alapja. Nem volna azonban helyes a 4. bekezdésnek ezt a rendelkezését kivételt nem ismerő szabállyá minősíteni. Mert ha a gyakorlati élet az alapul szolgáló ezt a feltevést túlnyomó részben igazolja is, m^gis lehetnek olyan esetek, amelyekben a csőd nem visz végbe a kft. vag\oni bázisán olyan rombolást, hogy a továbbfolytatás gazdaságilag lehetetlen volna. Ilyen osetek nem fordaihatnak elő akkor, ha a csődöt vagyonhiány vagy a a csődvagyon teljes felosztása folytán szüntetik meg, mert kft. nem működhetik tovább, ha nincs vagyona. Ellenben nincs kizárva, hogy a továbbfolytatás gazdaságilag lehetségessé válik abban az esetben, ha a közadós kft.nak sikerült hitelezőit egyességüeg kielégíteni vagy a csőd megszüntetését a Csődtörvény 1(56. §-a értelmében a közadós társaság azon az alapon kéri, hogy hitelezői a megszüntetésbe beleegyeznek. Ilyen esetekben a közadós üzletének továbbfolytatása íelenlegi jogunk szerint sincs kizárva; csupán az vitás, vájjon nem kell-e ilyenkor a továbbfolytatáshoz valam nnyi tagnak beleegyezését követelni (így a Kúria fent idézett 441/1889. sz. határozata). Ezért volt szükség ilyen esetekben a többségi akarat elismerésére. Még inkább indokolt a továbbfolytatás megengedése, ha a társaság egész vagyonának átruházása vagy egyesülés folytán o zlik fel és az átruházás vagy az egvesülés meghiúsul. Ilyenkor a közgazdasági érdekeket is sértené annak megtiltása, hogy a társaság továbbfolytathassa üzletét. 2. A 83. §. számolva a kft. személyegyesületr minőségével, megadja a lehetőséget arra, hogy a társaság feloszlása a kisebbség és bizonyos eseékben minden egyes tag keresete alapján bírói ítélettel kimondható legyen. De e mellett módot kíván adni arra, hogy az olyan kft.-ot, amely működésével a közé deket veszélyezteti, a kereskedelmi társaságok közigazgatási ellenőrzését végző cégbiztos keresetére is fel lehessen bírói ítélettel oszlatni. A 83. §. rendelkezései számolnak mind a társaságnak, mind pedig a hitelezőknek érdekével. A társaság érdekét védi, hogy a feloszlatás kimondása nem közigazgatási úton, hanem bírói ítélettel megy végbe; a törvényszéknek kizárólagos hatáskörébe tartozik, amely törvényszéki ítélet ellen kótfokú fellebbvitelnek van helye. A hitelezők érdekét védi, hogy ilyen esetben is nélkülözhetetlen a felszámolás. 3. A 84 — 86. §§. — tekintettel arra, hogy csődtörvényünk a kft.-ról a dolog természete szerint nem intézkedik, de másrészről hiányzik benne a 13*