Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

84 740. szám. elszórtan történnek is mulasztások és hibák, a végrehajtási eljárás túlszigorú volta ellen általánosságban joggal panaszkodni nem lehet. A minisztérium azonban nemcsak az ingóárverések korlátozására fordít figyelmet, — hisz ma sok vármegyében kevesebb ingóárverés tartatik, mint a békeévekben ingatlanárverés tartatott — hanem arra is, hogy ingatlanárverések a lehetőségig ne tartassanak. Az 1926—1928. években elrendelt és megtartott ingatlanárverésekről bemutatott jelentések szerint, az utolsó három évben 279 esetben elrendeltetett ugyan az ingatlanárverés, de eddig összesen csak 15 esetben és pedig 14 esetben vámtartozások miatt, 1 esetben pedig kórházi tartozások miatt tartatott meg. Az elrendelt árverésnek túlnyomó része ma már tárgytalan, mert az ingatlanárverés elrendelésének hatása alatt a tartozások legnagyobb része rendeztetett, részben pedig rendezésük folyamatban van és így remélem, hogy legalább is az együttesen kezelt közadók, az illetékek és forgalmi adók miatt ezentúl sem lesz szükség ingatlanok elárverezésétől tartani. Ez az eredmény is igazolja azt, hogy a pénzügyminisztériumnak a közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás végrehajtási utasításában tett intézkedései nemcsak arra alkalmasak, hogy az ingatlanárverések a lehetőségig mellőztessenek, hanem arra is, hogy az ingóárverések száma is lényegesen csökkentessék. A 14. §-hoz. A közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás 108. §-ának (2) bekezdésében foglaltak szerint az adófelszólamlási bizottságok eljárásukban nincsenek a fellebbezésben megjelölt határokhoz kötve. Miután a pénzügyigazgatóságok, valamint a • közigazgatási bizottság adóügyi bizottságának másodfokú elbírálása alá tartozó ügyekben is beállhat annak szükségessége, hogy a közszolgáltatás, illetőleg az ideiglenes házadómentesség a fellebbezés elbírálása során rendelkezésre jutó adat folytán a fellebbezésen túlmenően is helyesbíttessék, esetleg felemeltessék, illetőleg az első fokon netán helytelenül megállapított ideiglenes házadómentesség tartama leszállíttassék, ennélfogva ezt a jogot, — amely szerintem ugyan nevezett hatóságokat jelenleg is megillette — minden további vitának elejét veendő, ezen hatóságok részére kifejezetten is biztosítani javaslom. A 15. §-hoz. A közadók kezeléséről szóló hivatalos összeállítás 157. §-a értelmében azokban a községekben, amelyekben adóügyi jegyző van, az adóügyi teendőket az adóügyi jegyző önállóan látja el és az felel az adóügyi teendők ellátásáért. Azokban a községekben, ahol adóügyi jegyzői állás még szervezve nincs, de a jegyzői álláson kívül másod-, segéd-, vagy aljegyző van szervezve, ezek egyike bízandó nieg az adóügyi jegyzők teendőinek az ellátásával. A törvényhozást annak idején az a cél vezérelte, hogy az adóügyi teendők , ellátása a közigazgatási teendőktől minden községben lehetőleg elkülöníttessék. A tapasztalatok szerint azonban ezek a rendelkezések nem jártak a kívánt eredménnyel és községi és az adóügyi jegyzők között súrlódásokra vezettek, ami sem a közigazgatásnak, sem a lakosságnak előnyére nem szolgál. A községi jegyzők érezve a helyzet fonák voltát, ismételten azt a kérelmet terjesztették elő, hogy az adóügyi jegyzők államosíttassanak, azt a kérelmüket azzal is indokolták, hogy csakis ilyen módon lehet a községi adóügyi igazgatásnak pártatlan ellátását biztosítani. Ez a javaslat azonban szintén nem tudja a kellő eredményt biztosítani. Eltekintve attól, hogy ebben az esetben, minden jegyzőségben állami adóügyi jegyzői állást kellene szervezni, ami nagyon sok helyen merőben munkaerőpazarlás lenne és az állami kiadásokat indokolatlanul növelné, a jelenlegi helyzettel szemben javulást nem eredményezne, mert kétségtelen, hogy az adóügyi jegyző,