Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

82 740. szám. Minthogy a transzferálások miatt is emeltettek panaszok, megemlítem, hogy a közadók kezeléséről szóié hivatalos összeállítás rendelkezései értelmében a lefog­lalt zálogtárgyak rendszerint csak abban az esetben vétetnek hatósági őrizet alá, amidőn alapos gyanú merül fel arra nézve, hogy a lefoglalt ingóságok a tulaj­donosnál nincsenek kellő biztonságban, vagy sikkasztás veszélyének vannak kitéve. Ebben az esetben a lefoglalt tárgyak hatósági őrizetbe vételének szük­sége indokolásra nem szorul. Rendszerint azonban, vagyis ha ilyen gyanú nem forog fenn, a lefoglalt ingóságokat a tulajdonos őrizete alatt kell hagyni. A tulajdonos őrizete alatt hagyott tárgyakat a hivatalos összeállítás 69. §-a értelmében közvetlenül az árverés előtt össze kell szedni, mert hisz azokat másként nem lehet árverés alá bocsátani. Ez az összeszedés (transzferálás) az árverést csak egy-két nappal előzi meg, mert a legtöbb község a zálogtárgyak megőrzésére és kezelésére megfelelő helyiségekkel nem is rendelkezik. Ahol a fizetési készség megvan, ott a zálogtárgyak összehordására nem is igen kerül a sor. Sajnos azonban nagyon sok helyen a zálogolást egyáltalában nem veszik komolyan, hanem az adókat csak akkor fizetik, amidőn a lefoglalt zálogtárgyakat a kitűzött árverés megtartása céljából összehordják. Ujabb időben ismételten panasz tárgyává tették azt is, hogy Budapesten az 1928. évben állítólag 600.000-nél több zálogolás foganatosíttatott. Erre nézve meg­jegyzem, hogy Budapesten az 1928. évben ugyan 490.381 esetben foganatosít­tatott zálogolás, de az együttesen kezelt közadók miatt csak 255.303 esetben. Ha figyelembe vesszük azt, hogy a székesfővárosban 203.742 adózó van és hogy a székesfővárosban a zálogolásokat negyedévenként rendesen foganatosítják, egy-egy negyedévre az együttesen kezelt közadók miatt 64.000 zálogolás esik, vagyis a székesfővárosban az adózóknak alig egyharmadával szemben kellett zálogolásokat foganatosítani. A többi 245.078 zálogolást idegen helyről kimutatott tartozások, így különösen munkásbiztosító pénztári járulékok, illetékek stb. miatt foganatosították. Ilyen tartozások behajtása miatt a székesfővárost az 1928. évben 331.367 esetben keresték meg. Ez utóbbi tartozásokat 1924. óv előtt részben a székesfővárosi adófelügyelő behajtási osztálya, részben a kerületi elöljáróságok, részben pedig a munkásbiztosító pénztár végrehajtási osztálya hajtották be. Panasz tárgyává tették azt is, hogy a közigazgatási bizottságok a behajtások elhanyagolása miatt a községi közegekkel szemben feltűnő nagy számban mondják ki a felelőséget és ezzel okolják az állítólag túlerőszakos behajtást. Erre a panaszra megjegyzem, hogy az eddigi összes adókezelési törvényeink és így a hivatalos összeállítás 76. §-a szerint is a községi elöljáróságok azzal a felelősséggel tartoznak, hogy ahol valamely köztartozás igazolatlanul hátralékban maradt, a hátralék a mulasztó községi közegek költségén haj tátik be. A pénzügy igazgatóság javasla­tára a közigazgatási bizottság határozatban kimondja azt, hogy abban az esetben, ha a mulasztó közegek a hátramaradást 15 napon belül helyre nem hozzák, az említett felelősség életbe lép és a behajtás a mulasztó közegek költségén fogana­tosíttatik. A felelősségnek kimondása tulaj donképen az egyedüli hatályos eszköz, amely a községi közegeket a köztartozások behajtására serkenti. A felelősség kimondása és főleg alkalmazása körül állandó és mindig nagy panaszok merültek fel, mert a felelősség kimondása, különösen pedig annak tény­leges alkalmazása, sajnos, nagyon sok esetben nem történt a kellő körültekintéssel. Napirenden voltak azok az esetek, hogy a felelősség ott is alkalmaztatott, ahol annak szüksége fenn nem forgott, másrészt nagyon sokszor megelőztetett még annak a kimondása is ott, ahol azt alkalmazni kellett volna. A minisztérium ennek folytán már 1925. évben oly irányban intézkedett,

Next

/
Oldalképek
Tartalom