Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

74 740. szám. RÉSZLETES INDOKOLÁS. Az 1. §-hoz. A földadó leszállítására vonatkozó rendelkezést az általános indokolásban foglaltak után tovább indokolni felesleges. Az eddig érvényes 25 %-os adókulcsot 20%-ra kívánom mérsékelni, tehát a mérséklés az eddigi tehernek 20%-ára rúg. A 2. §-hoz. A jövedelemadóról és a vagyonadóról szóló hivatalos összeállítás 4. és 5. §-ai szerint a jövedelemadó alól mentesek mindazok, akiknek évi jövedelme az 1.000 P-t meg nem haladja. Az olyan adózóknál, akiknek jövedelmében adómentes jövedelem is van (pl. az állami tisztviselők illetményei), az adóköteles jövedelem csak akkor vonható jövedelemadó alá, ha az összes jövedelem az 1.000 P-t meghaladja és emellett az adóköteles jövedelem legalább 600 P. A magánalkalmazottak pedig mentesek a jövedelemadó alól akkor, ha a jövedelmük nem haladja meg a 3.600 P-t. Mindazok az adózók, akiknek a jövedelme az előbb felsorolt úgynevezett létminimumot meghaladja, egész jövedelmük után tartoznak jövedelmi adót fizetni, tekintet nélkül arra, hogy mekkora családot kell eltartaniuk. A ma érvényes szabályok szerint a családtagok száma csak annyiban jön számításba, hogy az egyedül álló, valamint az olyan adózó, akinek a háztartásához magán az adózón kívül legfeljebb egy családtag tartozik, 10%-kal többet tartozik fizetni. Ha pedig az adóalap 6.000 P-nél kisebb, és az adózó háztartásához magán az adózón kívül kettőnél több családtag tartozik, a családtagok száma szerint a rendes adótételnél egy, két vagy három fokozottal alacsonyabb adótételt kell alkalmazni. t Ezek a rendelkezések nem veszik eléggé figyelembe a nagyobb számú családtagok eltartásával járó kiadásokat, vagyis nem veszik figyelembe azt, hogy minél nagyobb a család, annál nagyobb"a létminimum összege is. Már pedig minél nehezebb a megélhetés, annál nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a nagyobb családok megélhetését megkönnyítsük. Ennek a szociális szempontból rendkívül fontos irányelvnek megfontolása vezetett arra, hogy a fennálló törvényeknek olyan módosítását javasoljam, amely ezt a követelményt jobban kielégíti. A javaslat 2. §-ában tehát a mai rendszert oly módon kívánom kiegészíteni és megjavítani, hogy azoknál az adózóknál, akiknek a háztartásához egynél több gyermek vagy unoka tartozik, a létminimumot a gyermekek (unokák) száma szerint megfelelően felemelem és pedig itt is a nagyobb családot fokozottan kívánom támogatni azáltal, hogy a második-hatodik gyermek után gyermekenkint 100—100 P-vel, a hetedik és minden további gyermek után pedig gyermekenkint 200—200 P-vel emelném a létminimumot. A javaslat elfogadása esetén tehát az 5 gyermekes családapa létminimuma 1.000 P-ről 1.400 P-re, illetve a magánalkalmazottaknál 3.600 P-ről 4.000 P-re, egy 8 gyermekes családapánál pedig 1.000 P-ről 2.000 P-re, illetve 3.600 P-ről 4.6Ö0 P-re emelkedik. Az ezúttal javasolt összegek kétségkívül nem érik el a gyermek eltartási költségeit. Az államháztartás mai helyzete azonban még nem engedi meg azt, hogy már most kedvezőbb javaslatot tegyek. Mihelyt azonban az államháztartás hely-