Képviselőházi irományok, 1927. XVI. kötet • 718-785. sz.

Irományszámok - 1927-740. Törvényjavaslat a földadóra, a jövedelemadóra és a vagyonadóra, a kereseti adóra, valamint a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések módosításáról és kiegészítéséről

740. szám. 73 szemben legalább 50%-kai megnövekedett. Évek óta a legkülönfélébb csapások érték a mezőgazdaságot. Jó termés 1923. év óta nem volt. Ha pedig a termés tűrhető volt is, mint pl. a múlt évben, ebből a gazdának nem volt haszna, mert az értékesítési lehetőségek hiányában a mezőgazdasági termékek ára, ideértve az állatárakat is, rendkívül alacsonyak. Ilyen körülmények között változatlan adókulcs mellett is növekszik az adóteher. Az adókulcs emelése pedig fokozatosan, a tervezettnél lényegesen nagyobb mértékben növeli az adóterhet. Ilyen körül menyek között igazságtalannak tartom a legnagyobb konjunktúra idejében felemelt adókulcsot továbbra is változatlanul fenntartani. Ezt az adót a mezőgazdaság elbírhatta az elmúlt konjunktúrás időkben, azonban elviselhetetlenné vált az utóbbi válságos években. Végül ennek az adónak leszállítására határoztam magam azért is, mert kétségtelen, hogy Magyarországon a mezőgazdaság virágzása vagy válságos helyzete a legteljesebb mértékben visszahat minden más kategória gazdasági helyzetére is, amit maguk az adózók bizonyítanak — egészen helyesen — akkor, amikor az egyes vidékeket sújtott elemi károk esetén a fizetési halasztásokat általánosságban, tehát nem csupán a közvetlenül károsult földbirtokosokra, hanem az iparosokra, kereskedőkre, sőt az ügyvédekre és orvosokra is kiterjeszteni kérik, mondván, hogy a földbirtokosoknak nem lévén pénzük, ők sem tudnak keresetükhöz hozzájutni. Azzal tehát, hogy a földbirtokosokat fogyasztó képesebbé tesszük, a többi kategóriák helyzetét is javítottuk. Az elmondottakból kiindulva, a földadó kulcsának 20%-ra leszállítását már most törvénybe kívánom ugyan iktatni, mégis ennek a rendelkezésnek életbeléptetését csak 1930. évi január hó 1-én tartom lehetőnek. Nem akarok hivatkozni arra, hogy a földadó kivetése már megtörtént és így újabb, lényeges munkát okozna a különbözet törlése. De rá kell mutatnom arra, hogy a földadó kulcsának 20%-ra való leszállítása évenkint 8,000.000 P bevételi csökkenést eredményez. Az egyidejűleg benyújtott 1929/30. évi költségvetés egyensúlyának megbolygatása nélkül pedig — a már fentebb kimutatott 4,500.000 P-vel együtt, és az alább ismertetendő egyéb könnyítésékből is várható bevételi csökkenések figyelembe vételével — 12—14,000.000 P hiányt nem tudom nélkülözni. Ezért kívánom a földadó kulcsának leszállítását csak az 1930. év első napjától kezdve életbe léptetni, mert ezáltal a jövő költségvetési évben a 8,000.000 P hiánynak csak a fele fog érvényesülni. • A jelen törvényjavaslat az egyenes adók terén többféle olyan könnyítést tartalmaz, amelyek nem annyira közvetlen adó leszállítást tartalmaznak, mint inkább arra irányulnak, hogy az adók beszedése a lehető legnagyobb kímélettel és méltányossággal történjék. Ezeknek a rendelkezéseknek megalkotásánál azt a gondolatot kívánom megvalósítani, hogy módot, felhatalmazást szerezzek arra, hogy az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe jutott adózókat' olyan kivételesen kedvezményes elbánásban részesíthessem, hogy ezek adózó képessége legalább a jövőre nézve biztosíttassék. Az erre irányuló rendelkezések nem olyan egységesek és szervesen összefüggőek, hogy ezeket általánosságban indokolni lehessen. Azért az egyes intézkedésekre vonatkozó, indokolásokat a részletes indokolás során fogom megadni. Képv. iromány. 1927—1932. XVI. kötet. . lo